Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

140 a felmondás érvénytelenségének kimondása iránt pert indított a czég ellen és minthogy J. János a nyert kedvező Ítélet alapján a bolthelyiséget kiüríteni vonakodott és L. József abba nem hurczolkodhatott, utóbbi a czég ellen kártérítési pert indított 11540 K iránt. Az alperes czég többi között azzal védekezett, hogy J. Jánosnak albérlője G. N. hajlandó volt a bolthelyiséget felperes rendelkezésére bocsátani abban az esetben, ha ez neki a korcsma berendezések és felszerelések átvétele ellenében is 3000 K-t fizet s így felperes a nagyobb károsodást kikerülhette volna. A felebbezési bíróság közbenszóló ítéletben alperes kártérítési kötelezettségét kimondotta és alperest perköltségben marasztalta, a kir. Curia alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította, azonban az Ítéletnek az alperest a perköltségben marasztaló részét hivatalból hatályon kívül helyezte a következő indokolással: Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn a felperesnek kártérítéshez való jogát állapította meg, noha az alperes részén nincs szerződésszegés vagy vétkesség, annál kevésbbé, mert G. N. albérlőtől a felperes a szóban forgó üzlethelyiséget 3000 K-ért megkaphatta volna, a mely összeget az alperes készséggel megtérítette volna, a mennyiben ez őt terhelné. Ha tehát a felperesnek volna is kára, ezt ő önmaga idézte elő vagy legalább is nem tett semmit annak kikerülésére. Épen azért anyagi jogszabályt sértett meg a felebbezési bíróság, midőn a felperesnek ilyen magatartása ellenére is megállapította az alperes kártérítő kötelezettségét és azt. hogy a bérelt helyiséget átadni köteles, jóllehet a felperes annak bérét is elkésve küldötte meg az azt el nem fogadó alperesnek. Az alperes panaszainak nincs megállható alapjuk. A felebbezési bíróság által részben önállóan megállapított, részben az elsőbiróság ítéletéből elfogadott és megtámadás híján, a S. E. 197. §-a értelmében, a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint, a felperes 1905 márczius hó 1-én kibérelte az alperestől a 11. sz. a. levő házban levő, akkor J. János által bérben birt üzlethelyiséget 1906. évi május hó 1. napjától kezdődő hatálylyal; megállapította továbbá, hogy a felperes a bérelt helyiség átadását előbb az alperes házmesterétől, majd az alperestől magától követelte, de azt meg nem kapta, mert J. János a bérelt üzlethelyiséget a vele szemben történt felmondásnak birói Ítélettel hatálytalannak kimondása okából, 1906 május 1-én átadni vonakodott ; megállapította, hogy a felperes az alperesnek az esedékes