Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

139 nem vitás az sem, hogy I-ső rendű felperesnek atyját a lakóházra nézve telekkönyvön kívüli szolgalmi jog sem illet meg. Ezek az okiratok pedig azt tartalmazzák, hogy eladók meg­engedték, hogy vevők a megvett igatlanokat azonnal birtokba ve­gyék, és hogy vevők a hátralékos vételár megfizetésére a megvett ingatlanok birtokba vételétől függetlenül kötelezték magukat. A fennebbi tényállásból és okiratok tartalmából jogilag az következik, hogy felperesek a J. Dániel kilakoltatására nem kö­telezhetők és alperesektől a vételár hátralékot a fizetési határidő eltelte folytán követelhetik, mert a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítékul szolgálható tárgyalási jegyzőkönyvekből vagy azok mellékleteiből nem tűnik ki és a felebbezési bíróság sem állapította meg, hogy a megvett lakházat alperesek a felperesek akadályozása folytán nem vehették birtokba és az előadottak szerint a lakház birtokba vételének jogi akadálya sem forog fenn ; e szerint tehát felperesek a szerződést a maguk részéről teljesítvén, alperesek a hátralékos vételár megfizetését jogszabály szerint meg nem tagadhatják. Nem sértett tehát jogszabályt a felebbezési bíróság azzal, hogy alpereseket a vételár részlet megfizetésére kötelezte. (Kir. Curia I. G. 8/1908. 1908 márczius 10.) 2782. A bérelt dolognak szerződéses használatra alkalmas állapotban átadása a bérbeadó kötelessége lévén, a bérlő az átadás akadályainak elhárítása körül, a mennyiben azok előidézésében neki nincs része, közreműködni nem köteles. A S. E. 108. §-a szerint a perköltség viselése iránt csak az eljárást befejező Ítélet intézkedhetik; közben­szóló ítéletben tehát a perköltség viselésének kérdésé el nem dönthető. A felebbezési bíróságnak ezzel ellen­tétes rendelkezését a felülvizsgálati bíróság hivatalból hatályon kívül helyezi. Ügyállás : L. József vendéglős bérbe vette a Cz. és D. czégtől az ennek házában levő bolthelyiséget 1906 május 1-től kezdve. Ezt a bolt­helyiséget J. János tartotta bérben, illetőleg ennek albérlője G. N. vendéglős. A czég J. Jánosnak a bérletet felmondotta 1906 május l-re, azonban ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom