Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

126 2775. Nem tekinthető keresetváltoztatásnak a felperes részéről előadott az a ténykörülmény, hogy alperes a kereseti kölcsön megfizetésére a kötelezvényen kívül külön is kötelezettséget vállalt. A kezes nem szabadul kötelezettsége alól, ha a kötelezvényben a tőke visszafizetésére naptár szerinti nap nincs meghatározva és az adós a kamatot lejáratkor pontosan megfizette, a hitelező pedig az adós ellen mások részéről foganatosított előző végrehajtásokról tudomással nem birt. A felebbezési bíróság alperest a kereseti 4000 K s járulékban marasztalta, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutásította a következő indokolással: A felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 185. §-a a) és c) pontjai alapján az alperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel és egyik felülvizsgálati panasza az, hogy a felebbezési bíróság az alperesnek a jogalap változtatásra fektetett kifogását Ítélete tárgyává nem tette és azt meg nem bírálta, a mi által eljárási jogszabályt sértett. Ez a panasz alaptalan. Való ugyan, hogy a felperes az elsőbirósági eljárásban keresete támogatására felhozta azt is, hogy az alperes a kereseti kölcsön kifizetésére külön is, vagyis a kereseti kötelezvény aláírásán kívül kötelezettséget vállalt, és erre nézve tanubizonyitást ajánlott, az alperes pedig a felperesnek erre vonatkozó előadását keresetváltoztatásnak vitatta, s mint ilyennek kereseti alapul vétele ellen kifogást tett, ezt a kifogást pedig írásbeli felebbezésében is felhozta. Ámde a felebbezési bíróságnak sem tárgyalási jegyzőkönyveiben, sem ítélete indokaiban nincs nyoma annak, hogy az alperes Írásbeli felebbezési beadványának tartalmát a felebbezési tárgyaláson szóval is előadta volna; már pedig a S. E. 142. §-a szerint a felebbezés előkészítő tartalma az ügy eldöntésénél csak annyiban vehető figyelembe, a mennyiben az a tárgyaláson szóval elő volt adva, és így a felebbezési bíróság nem sértett eljárási jogszabályt azzal, hogy az Ítéletben a tárgyaláson szóval elő nem