Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)
116 érdemi eldöntésre jelenleg nem alkalmas: ezeknél fogva a S. E. -04. §-a alapján a felebbezési bíróság ítéletének alpereseket marasztaló részét fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot további megfelelő eljárásra utasítani. (Kir. Guria I. G. 446/1907, 1008 január 15.) 2771. Az a körülmény, hogy a haszonbérbeadó uradalom belső ügykezelése szerint a szerződések jóváhagyás esetében az uradalom birtokosa által aláirandók, nem bir befolyással a haszonbérleti szerződés joghatályára akkor, ha az uradalom birtokosa az irásba foglalt szerződést csak szóbelileg hagyta jóvá. A felebbezési bíróság felperest haszonbérlemény visszaadása iránti keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési biróság ítéletét a felperes támadja meg felülvizsgálati kérelemmel; azonban az abban felhozott és a S. E. 185. §-ának a) és c) pontjaira alapított panaszoknak nincs megáll ható alapjuk. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt ügyállás szerint ugyanis a felperes keresetében azon az alapon kérte az alpereseket, mint hitbizományi birtokos, a gróf K.-féle b—i hitbizományi uradalomhoz tartozó d—i határbeli ingatlanoknak a felperes birtokába leendő bocsátására kötelezni, hogy a felperes az uradalmi felügyelő által, az ő jóváhagyásának fentartásával kötött A) alatti haszonbérleti szerződéshez hozzá nem járulván, a felperes és alperesek között ezekre az ingatlanokra joghatályos haszonbérleti szerződés nem létesült, minélfogva az alperesek birtoklásának jogszerű alapja nincs. A felebbezési biróság ítéletének tartalma szerint az elsobiróság ítéletében foglalt tényállást egész terjedelmében magáévá tette, mihez képest valónak fogadta el azt az elsőbirósági tényállást, hogy a felperes megbízásából uradalmi felügyelője, Z Gusztáv, az alperesekkel 1904. évi október hó 1-ével kezdődő tíz évi időtartamra, a felperes jóváhagyásától feltételezetten, a szóban forgó ingatlanokra megkötötte az A) alatti haszonbérleti szerződést, a