Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

117 melyet azonban a felperes azért nem hagyott jóvá, mert abban a haszonbér utólagos félévi részletekben való fizetése állapíttatott meg és azt követelte, hogy a haszonbérlők a haszonbért előleges félévi részletekben fizessék, mihez képest Z. Gusztáv a haszonbérleti szerződésnek a fizetési feltételekre vonatkozó részét a felperes kívánságához képest módosította, a szerződést megszerkesztése után egész terjedelmében a felperes előtt felolvasta, mire a felperes a szerződést szóbelileg jóváhagyta és feljogosította a felügyelőjét, hogy a szerződésnek a felperes által történt jóváhagyását a haszonbérlőkkel tudassa. Kötelező bizonyítási szabály alkalmazásának esete fenn nem forogván, a bíróság a S. E. 64. §-a értelmében a perben felhozott bizonyítékokat szabadon mérlegelhette és azoknak, valamint a per egyéb anyagának mérlegelésével ténybeli meggyőződését szabadon állapíthatta meg, egyedül arra lévén kötelezve, hogy azokat az okokat, a melyek meggyőződését előidézték és a melyeknél fogva az ellenbizonyítást elégtelennek találta, Ítéletében felsorolja; már pedig a felebbezési bíróság eme kötelességének megfelelt. Ebben a perben az a kérdés, hogy a felperes hitbizományi gazdaságában a belső ügykezelés tekintetében milyen szabályzat áll fenn, az alább felhozottak szerint harmadik szerződő felek jogaira befolyással nem lévén, a belső ügykezelést illetően fennálló gyakorlat bizonyítására felhívott tanuk kihallgatását a felebbezési bíróság jogszabály megsértése nélkül mellőzhette. A fent kiemelt és a S. E. 197. §-a alapján a felülvizsgálatnál is irányadó tényállás mellett az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint a felperest keresetével elutasította; mert a szerződést a feleknek egységesen történt akaratkijelentése alkotja és az azt tartalmazó okirat a szerződésnek csupán bizonyítéka, következően, ha csak a felek a szerződés érvényét kifejezetten annak írásba foglalásához nem kötötték, az már joghatályosan létre jő akkor, a midőn a felek a szerződés feltételeit egyértelműen megállapították és szerződési akaratukat kijelentették; már pedig az A) alatti, tartalmára nem vitás szerződés nem tartalmaz oly kikötést, hogy a jogügylet csak annak aláírásával válnék joghatályossá, hanem egyedül azt, hogy az a felperesre kötelezővé csak annak felperes aláírásával való elfogadása után válik; minthogy pedig a fentebb kiemelt tény-