Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

9S birói megállapítására, hanem egyúttal valaminek a teljesítésére, abbanhagyására vagy tűrésére is van irányozva, nem tekinthető pusztán megállapítási keresetnek, és az ilyen tartalmú keresetnél a jogviszony létezésének vagy nem létezésének megállapítása iránti kérelem csak mint a teljesítésre, abbanhagyásra vagy tűrésre irányuló kérelem jogalapja és előkérdése jelentkezik, a mely jogalapnak és előkérdésnek eldöntése minden perben és pedig nem az Ítélet rendelkező részében, hanem annak indokolásában szükséges. Az 1S81 : LX. t.-cz. 54. és 60. §-ai rendelkezéseiből jogilag következik, hogy az ezekkel ellenkező jogcselekményeket olyan harmadik személy, a kinek jogai ezekkel az ellenkező cselekményekkel sértetnek, megtámadhatja; következéskép lakbér czímén fenn nem álló követelés tekintetében a köztisztviselő lakpénzére foganatosított végrehajtást külön per útján megtámadhatja az, a kinek a végrehajtást szenvedő ellen valódi bérkövetelése van. Ügyállás : M. K. városi tisztviselő N. B. részére közjegyzői okiratot állított ki, a melyben elismeri, hogy a nevezettnek 3200 K lakbérrel tartozik. N. B. ezt a követelést engedményezte a b—i hitelintézetre, s ez most már végrehajtást vezetvén M. K. ellen, ennek lakbérilletményét foglalta le. M. K. és N. B. között lakbérleti viszony sohasem állott fenn, hanem M. K. lakott özv. A. G.-né házában, a kinek 3200 K lakbérrel adósa maradt. Ez a hitelező keresetet indít a nevezett hitelintézet ellen, kérvén kimondani, hogy az alperes részéről M. K. ellen vezetett végrehajtás alapjául szolgáló lakbérleti viszony soha fenn nem állott és hogy alperes tűrni tartozzék, hogy a felperesnek M. K. elleni bérkövetelése annak lakbérilletményéből, tekintet nélkül arra, hogy azt az alperes is lefoglalta, kielégíttessék. A felebbezési bíróság a kereset értelmében itélt, a kir. Curia pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: A felebbezési biróság ítéletét a S. E. 185. §-a.a)ésc) pontja alapján az alperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, panaszai azonban alaptalanok. Az a kérdés, hogy valamely kereset milyen jogi megbirálás alá esik, nem függ attól a megnevezéstől, a melyet a peres felek a kereset megjelölésére használtak, hanem ezt a kérdést a bíróságok vannak hivatva eldönteni.