Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XIII. kötet 1907,1908 (Budapest, 1909)

80 megerősített vallomásának a S. E. 64. és illetve 98. §-a értelmében szabályszerű mérlegelése alapján tényképpen megállapította, hogy az I. r. felperes a szóban forgó ingatlan ama részét, a mely kiskorú gyermekeinek tulajdona és a melynek visszabocsátására irányul a felperesek keresete, özvegyi jog czimén haszonélvezte, továbbá, hogy L r. felperes az akkor még osztatlan ingatlan többi tulajdonosával együtt engedte át a vitás ingatlant az alperesek alkotta vadásztársaságnak, — melyet a felebbezési bíróság tévesen tekint alkalmi egyesülésnek, mivel ilyenről csak a K. T, 02. §-ában körülirt esetben lehet szó — beleegyezvén abba is, hogy az alperesek ezen a területen vadászkastélyt építsenek. Mivel abban az irányban, hogy a szóban forgó ingatlan tekintetében az I. r. felperes özvegyi joga korlátozva lenne, tényállás megállapítva nincs; mivel az özvegy az általa haszonélvezett ingatlan használatát másra átruházhatja; mivel ebben az a körülmény, hogy ez az ingatlan kiskorú gyermekeinek tulajdona, nem korlátozhatja; mivel végül az ily körülmények közt használatul átengedett ingatlanra vonatkozó jogügylet a kiskorúak érdekét nem érinti, sem pedig az ingatlan megterhelésével vagy állagának sérelmével nem jár: a felebbezési bíróság nem sértett meg anyagi jogszabályt, midőn a fenti tényállásból azt a jogi következtetést vonta le, hogy a szóban forgó ingatlannak használatul átengedése nem oly jogügylet, a mely az 1877 : XX. t.-cz. 113. §-ának rendelkezéséhez képest csak a gyámhatóság jóváhagyásával hatályos, hanem, hogy annak érvényességéhez a haszonélvező özvegy beleegyezése elégséges. Ugyancsak anyagi jogszabály megsértése nélkül vonta le a felebbezési bíróság az általa eljárási jogszabály megsértése nélkül megállapított tényállásból azt a jogi következtetést, hogy dr. R. Ignácz a többi alperes megbízása, sőt tudta nélkül kötötte meg I. r. felperessel a B) alatti kelet és aláírás nélkül való egyezséget, és hogy ennek következtében felpereseket emez egyezség alapján az alperesekkel szemben kereseti jog meg nem illeti. Éppen ezért alaptalan felpereseknek erre vonatkozóan, valamint arra vonatkozóan is előterjesztett panasza, hogy az alperesek a B) alattiban évenként egy koronában megszabott «bér» meg nem fizetése okából is kötelezendők lettek volna az ingatlan visszabocsátására és az azon épült vadászkastély lebontására, ez utóbbi tekintetében még azért is, mert a megállapított tényállás szerint