Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

32 dén legjobb tudomásuk ellenére alperes szerzett jogával ellentétes megállapodásra jutottak volna is: helyesen járt el a í'elebbezési bíróság, hogy a keresetet elutasító elsöbirói Ítéletet helybenhagyta, mert ily körülmények között a felperes jogelőde és alperes között létesült szerződés felperesre nézve is joghatályos lévén, tűrni tartozik, hogy alperes az említett ingatlanokról a megvásárolt fáknak kifuvarozására a kikötött határidőt igénybe vehesse. (Kir. Guria I. G. 184/1906. 1906 szeptember 18.) 2502. A hitelező az adós részéről fizetett összeget annak idején első sorban a kamat törlesztésére fordíthatta volna ugyan, de ha a per folyamán a fizetés megtörténtét tagadta és a fizetés bizonyítva lett, azt utólagosan az időközben elévült kamat törlesztésére jogszerűen már nem számíthatja. A felebbezési bíróság alpereseket a kereseti 2000 K. vételári követelésből 808 K. megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó követelésükkel pedig felpereseket elutasította, a kir. Curia mindkét peres felet felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : Alaptalan az alperesi részről az anyagi jogszabály megsértésére alapított panasz. A íelebbezési bíróság ugyanis Ítéletében azt állapította meg, hogy alperesek másodrendű felperestől és férjétől 3700 koronáért ingatlant vásároltak és ennek árából a szerződés kiállítását megelőzően 1700 koronát lefizettek, a vételári hátralékról pedig három adóslevelet, kettejét 400—400 forintról, egyet pedig 200 forintról állítottak ki; megállapította továbbá, hogy az alperesek az általuk alakilag és tartalmilag valónak elismert eme három adóslevélre azok kiállítása után összesen 1192 koronát fizettek, ellenben az alperesek helyett H. József által teljesített 450 forint, vagyis 900 koronára nézve azt állapította meg, hogy ez az összeg még az adóslevelek kiállítása előtt fizettetett az eladók kezeihez. Ennek a tényállásnak a S. E. 197. §-a értelmében való alapul vétele mellett az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint az alpereseket,