Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

lü az átalakítást követő időre is biztosította és nem nyer bizonyítást, hogy az illető hiányok és hibák épen csak a bérlet megkezdésének időpontjától kezdve okoztak oly változást, hogy az épület ezéljaira alkalmatlanná vált, bérlő a hibák és hiányok miatt a bérlet időelőtti megszüntetését jogosan nem követelheti. A felebbezési bíróság a felperes haszonbérlőt a haszonbérbeadó város ellen haszonbéri szerződés megszüntetése iránt indított keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Az anyagi jog szabályainak megsértéseként panaszolja a felperes, hogy a felebbezési bíróság nem mondta ki a peres felek közt fennálló haszonbérleti szerződésnek a felperes keresete értelmében megszűnését, annak ellenére, hogy a szakértők az épület hasznavehetetlenségének okául határozottan és csaknem kizáróan az épület ódonságát és az idő múlását jelölik meg. A felperesnek ez a panasza nem állhat meg. Kétségtelen ugyan, hogy általános jogszabály, hogy a bérbeadó külön kikötés nélkül is szavatol a bérlet tárgyának oly tulajdonságaiért, a melyek a dolog használhatóságának el nem engedhető feltételei. Általánosan elfogadott jogszabály az is, hogy a haszonbérbeadó, ellenkező kikötés híjján, köteles a bérlet tárgyának állagát, a bérlet egész tartamán oly állapotban fentartani, hogy az rendeltetésének megfelelhessen, ha pedig a bérleményben, a bérlő hibáján kivül, oly lényeges változás áll be, hogy ennek következtében czéljainak elérése egészben vagy részben lehetetlenné válik, a szerződés felbontható, vagy pedig a béröszszeg arányos leszállítása foghat helyet, mert a bér a bérelt dolog használatának lévén egyenértéke, a bérlő nem kötelezhető arra, hogy a bérlet tárgyának ama részeiért is bért fizessen, a melyeket, hibáján kívül nem használhat. Ez általános jogtételek mellett is azonban a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a felperest keresetével elutasította, megfelel az anyagi jog szabályainak, mert a fenn felsorolt jogszabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a szerződő felek azoktól eltérően meg nem állapodtak, illetőleg, ha a szerződésükben kifejezésre jutó akaratukból nem lehet arra következtetni, hogy amaz általános jogszabályoknak velük szemben feltétlen alkalmazását maguk sem óhajtják.