Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

g 2489. A haszonbérelt birtoknak alhaszonbérbeadása csak akkor szerződésellenes cselekmény, ha a haszonbérlőt a szerződés az alhaszonbérbeadástól kifejezetten eltiltotta. A felebhezési bíróság felperest haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti keresetével, a kir. Curia pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Felperes anyagi jogszabály megsértése gyanánt panaszolja, a S. E. 185. §-ának a) p. alapján, hogy a felebbezési bíróság őt az alperesekkel kötött haszonbérleti szerződés megszüntetésére irányuló keresetével azért utasította el, mert a haszonbérleti szerződés az alhaszonbérbe adást nem tiltván, alperesek azzal, hogy az általuk haszonbérelt birtokot alhaszonbérbe adták, a haszonbérleti szerződést meg nem szegték. Ez a panasz nem alapos; mert jogszabály, hogy a haszonbérelt birtoknak alhaszonbérbe adása csak akkor szerződésellenes cselekmény, ha a haszonbérlőt a szerződés az alhaszonbérbe adástól kifejezetten eltiltotta; már pedig a felebbezési bíróság által szabályszerűen megállapított tényállás szerint, sem az alak és tartalom tekintetében valónak elfogadott A) a. haszonbéri szerződés nem tartalmaz semmiféle olyan rendelkezést, a mely alpereseket az alhaszonbérbe adástól eltiltaná, sem pedig más oly megállapodás, a mely ilyen tilalmat megszabna, a peres felek között létre nem jött. Ehhez képest alperesek panaszolt cselekménye a szerződés rendelkezéseibe nem ütközvén, az a haszonbérleti szerződés megszüntetésének jogalapjául nem szolgálhat. (Kir. Curia I. G. 438 1906. 1900 augusztus 13.) 2490. Ha a bérlő a szerződés megkötésekor a bérleményhez tartozó épületnek hiányait és hibáit nemcsak ismerte, hanem a szerződésben eleve beleegyezett a tervbe veit és bizonytalan időben bekövetkezhető átalakításokba, sőt magának a bérletet magasabb bérösszeg ellenében