Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)
o időpontjával a csődtömeg a közadós helyébe lépvén, ezen időponttól kezdve a csőd folyamatban léte.alatt esedékes bérrészletek megfizetésére már csak a^tömeggondnok kötelezhető." A felebbezési bíróság a csődtömeggondnokot és a közadós nejét hátralékos bérösszeg egyetemleges megfizetésére kötelezte, azonban a lakkiürítés iránti keresetével a felperes zárgondokot elutasította, ellenben a kir. Curia alpereseket az illető helyiségeknek kiürítésére, felperes birtokába bocsátására és perköltség fizetésére kötelezte és a csődtömeggondnokot csatlakozási kérelmével elutasította a következő indokolással: Valamely végrehajtást szenvedő ingatlana haszonélvezetének zár alá vétele esetében, a kirendelt zárgondnok hatáskörének terjedelme attól függ, hogy az a zárlatot elrendelő vagy foganatosító bíróság részéről minő kezelési utasítással láttatott el. A jelen perben szóban forgó zárlatnál, a felebbezési bíróság ítéletében megállapított és a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint, az illető telekkönyvi hatóság felperest oly zárgondnoki utasítással látta el, hogy a vonatkozó ingatlant bérbeadás útján értékesítse. Eme utasítás terjedelme tehát nemcsak a zárlat idejében esetleg már fennállott bérviszonyokból eredően, a vonatkozó bérösszegek beszedésére, hanem arra is kiterjedt, hogy a zárgondnok az illető felekkel maga is bérviszonyokat és illetve bérszerződéseket létesíthessen; miből szükségkép az is következik, hogy a zárgondnokot az általa megkötött bérszerződésekből eredően mindama jogok érvényesítése megilleti, melyek a bérbeadót is a bérlőkkel szemben megilletik, tehát az a jog is, hogy ha a törvény és törvényes gyakorlat alapján erre jogos indok fenforog, a bérszerződés megszüntetését is követelhesse. Minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint, a tartalom és alak tekintetében valónak elfogadott azt a bérszerződést, melynek megszüntetéseként a lakkiürítést felperes zárgondnok követeli, alperesekkel ő kötötte meg; és minthogy a ténymegállapítás szerint, a vonatkozó bérösszeget alperesek az esedékesség idejében meg nem fizették, ez a körülmény pedig oly lényeges mulasztás, mely a szerződés megszüntetésének alapjául szolgál, a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn a keresetnek a lakkiürítésre vonatkozó részét elutasította,
