Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)
143 nos irányában kötelezettségéért annyiban készfizetői kezességet» vállalt, hogy vele egyetemleges kötelezettséggel szavatol «egy mindenkori félévi házbérösszeg erejéig, azonban világosan csakis 5000 korona összegig». E szerződési pont rendelkezésének helyes értelmezéséből pedig az következik, hogy II. rendű alperes azzal egyedül kötelezettségének terjedelmét akarta megszabni, nem pedig azt, hogy csakis I. rendű alperes házbértartozásáérl vállalja el a készfizető kezességet, mert hiszen ezt I. rendű alperesnek ca háztulajdonos irányábani kötelezettségéért", tehát mindazokért a kötelezettségekért vállalta, a melyeket a bérleti szerződés 1—7. pontjaiban I. rendű alperes mint bérlő magára vállalt volt. A felebbezési bíróság tehát anyagi jogszabályt sértett meg, midőn II. rendű alperes készfizető kezességének terjedelmét az A) a. szerződés tartalmával világosan ellentétes értelmezéssel csakis félévi házbérösszeg, nem pedig I. rendii alperes összes szerződéses kötelezettségeiből kifolyóan, de csakis 5000 korona erejéig állapította meg. Minthogy pedig az egyetemleges kötelezettségből kifolyóan a készfizető kezes mindaddig kötelezve marad, a míg a főadós a maga kötelezettségét egészen nem teljesítette; minthogy a kezesség hatálya a főkötelezettség létezésétől függ; minthogy továbbá a felebbezési bíróság Ítélete I. rendű alperest az A) a. szerződés alapján 5000 kor. tőke és ennek 1905 január hó 1-től járó 5()o-os kamatja megfizetésére kötelezte, a mely ítélet immár jogerős; minthogy ebből kitűnően I. rendű alperesnek, mint főadósnak, kötelezettsége ily terjedelemben áll fenn felperessel szemben: ennek következtében a fenn idézett jogszabályok alapján II. rendű alperest, mint készfizető kezest, ugyanennek az összegnek I. rendii alperessel egyetemleges kötelezettséggel megfizetésére kellett kötelezni. A felebbezési bíróság itélelének az az érvelése, hogy a C) alattiban 2—5. alatt felsorolt tételekre, mint járulékos természetüekre, II. rendű alperes kötelezettsége meg nem állapítható, meg nem állhat; egyfelől azért sem, mert jogszabály, hogy a kezes felelőssége a főadós vétkességének és késedelmének összes következményeire is kiterjed, a felperes tehát joggal követelheti az egyetemleges kötelezettséget vállalt II. rendű alperestől az I. rendű alperes tartozásának késedelmi kamatait, úgyszintén az annak behajtásával felmerült per- és végrehajtási költségeket, de
