Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

98 mert az alperes és férje az 1906. évi január hó 25-én 1898. Ő. 983/4. szám alatt hozott s a periratoknál 1905. Sp. II. 1257/11. lajstrom szám alatt fekvő hagyaték átadó végzés tartalma szerint a jelzálogul lekötött ingatlanok tulajdonjogához a zálogjog bekebelezése idején telekkönyvi tulajdonosként bejegyzett P. Jakabtól kezdve az öröklések folytonos lánczolata útján jutottak s telekkönyvi tulajdonjoguk ennek a végzésnek az alapján kebeleztetett be az 1906. évi márczius hó 13. napján 2009. sz. alatt hozott telekkönyvi végzéssel, a melylyel a telekkönyvi rendtartás 74. §-a értelmében bejegyzett fentartás is, a melylyel a felperes követelésére vonatkozó zálogjog az alperes és férje ellen bekebelezve volt, töröltetni rendeltetett; mert továbbá a telekkönyvi rendtartás 74. §-ban megengedett fentarlással eszközölt zálogjogi bekeblezés joghatálya nincs kötve ahhoz az előfeltételhez, hogy az az örökös, a ki ellen a zálogjog az ő örökségi jutalékára bekebeleztetik, közvetlenül legyen örököse annak, a ki az ingatlan tulajdonosaként a zálogjog bejegyzésének időpontjában bekebelezve volt, hanem az ily fentartással történt bekebelezés joghatályosságához elégendő az örökösödések lánczolata is. Az a panasz is alaptalan, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabály sértésével marasztalta az alperest olyan kölcsön visszafizetésére, a mely az A) alatti biztosítéki okirat kelte előtt keletkezett és nyújtatott, mert az A) alatti okiratban, ennek tartalma szerint, az alperes és férje azt jelentették ki, hogy az okiratban engedett zálogjog mindazon kölcsön összegeknek és járulékainak biztosítására szolgál, a melyekkel a felperesnek váltók alapján akár elfogadói, akár kibocsátói, akár pedig forgatói minőségben, vagy bármely más czimen tartoznak, vagy jövőben tartozni fognak; következőleg alaptalan az az érvelés, hogy a biztosítéki okirat hatálya az annak kiállítása előtt adott kölcsönre ki nem terjedne. A felebbezési biróság tényállása szerint az alperes férjével együtt a kereseti kölcsönt felvette és a kölcsön összegek minden alkalommal az alperes kezéhez lettek kifizetve és a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy ebből a tényállásból nem következtette azt, hogy a kölcsönt az alperes csakis férje megbízásából vette fel, mert ebből a tényállásból az a jogkövetkeztetés annál kevésbbé vonható le. mivel a perhez csatolt két