Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)
99 váltón az alperes aláírása is kibocsátó- és forgatóként előfordul és ha ezek a váltónyilatkozatok a miatt, mert azoknak megtételére az alperes a megbizást férjének nem közjegyzői okirattal adta, váltójogi kötelezettséget nem szültek is, az alperesnek az a kötelezettsége, hogy a kölcsönök a nyújtott jelzálogból elégíttessenek ki, az A) alatti biztosítéki okirat alapján érvényben maradt. Végül a felebbezési bíróság tényállásként azt is megállapította, hogy a jelzálogul lekötött ingatlanok azon felerészének, a mely az alperes férjére öröklés czímén szállott, az alperesre adásvételi szerződés alapján átruházása iránt kötött ügylet színleges volt, ellenben nem állapította meg azt, hogy az említett jutalék ajándékoztatott volna az alperesnek és így alaptalan az a panasz, hogy a felebbezési bíróság az ajándékozás eseteiben fennálló azt a jogszabályt sértette volna, a mely szerint a megajándékozott az ajándékozónak csak az ajándékozás előtt fennállott tartozásaiért és csak annyiban felelős, a mennyiben a követelés az ajándékozó vagyonából be nem hajtható. Egyébként pedig, minthogy a tényállás szerint a szóban forgó ingatlanbeli jutalék az alperes férjére öröklés czímén hárult, ezzel a zálogjog hatályossá vált s az alperes férje ezt a jutalékot az alperesre nem színleges ügylettel is már csak az azt terhelő zálogjoggal terhelten ruházhatta át. (Kir. Curia I. G. 326/1906. 1906 november 2.) 2542. Az ellátás kikötésével a jogosult és kötelezett között keletkezett kötelmi jogviszony, ennek jogi természeténél fogva, személyesen teljesítendő és vehető igénybe; következéskép az ebből eredő jog és kötelezettség kölcsönös beleegyezés nélkül másra át nem ruházható és a tartásra jogosult a tartási kötelezettséggel terhelt ingatlan árverési vevőjétől a tartást természetben elfogadni nem köteles, hanem a tartás egyenértékét követelheti. (Kir. Curia I. G. 327/1906. 1906 november 2.) 7*