Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

94 tartozott vísszabocsátani, hogy alperesnek az A) alatti szerződés szerint a felperesek az illető ingatlanon a szántásnak az 1904. évi augusztus hó 15-ik napján megkezdését megengedték és alperes ezt nem tette, hogy alperes a vétel tárgyát 60,000 korona nyereséggel tovább adta és hogy a haszonbérlővel történt egyezkedésnél az ugar és szántás értékét esetleg az alperes megbízottja számította ki. (Kir. Guria I. G. 309/1906. 1906 október 27.) 2539. Annak a kérdésnek eldöntése, hogy az egyházi rendbe belépés alapján a belépőt az egyházmegye tartozik-e és miként vagy mennyiben eltartani, nem tartozik polgári útra s ez a S. E. 27. §. 1. p. értelmében oly pergátló akadály, mely a per bármely szakában hivatalból figyelembe veendő. A kir. Guria mind két alsóbiróság végzését hivatalból feloldotta, a peres eljárást megszüntette és felperest perköltségben marasztalta a következő indokolással: mert igaz ugyan, hogy a S. E. 28. §. szerint a pergátló kifogást elvető végzés ellen külön felebbvitelnek nincsen helye és a S. Ü. Sz. 127. §. szerint a felebbezési bíróságnak a pergátló kifogás felett hozott végzése ellen jelen esetben a felfolyamodás a kir. járásbírósághoz volt volna beadandó; azonban felperes keresetét természetbeni lakásra és évenként 800 korona tartásdíjra, esetleg összesen 1000 korona évenkinti ellátási díjra irányította és nem valamely magánjogi természetű szerződésre vagy olyan természetű törvényre, hanem arra alapította, hogy ő világi pappá lett, mint ilyen alperes egyházmegyében alkalmazva volt, immár betegség miatt szellemi és testi munkára alkalmatlan, és így őt alperes egyházmegye eltartani köteles; ámde annak a kérdésnek eldöntése, hogy az egyházi rendbe belépés alapján a belépőt az egyházmegye tartozik-e és miként vagy mennyiben eltartani, nem tartozik polgári perútra és így a S. E. 27. §. szerint, jelenleg e törvényszakasz 1. pontjában meghatározott olyan akadály forog fenn, a mely az Ítélethozatal előtt is az eljárás bármely szakában, tehát, a pernek jelen állásában és e helyütt