Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

93 akár birói úton kimozdítják és így alperes ebben az időben a megvett ingatlan birtokába léphet, a vételi szerződés hatályba lép, ellenesetre pedig ez a szerződés hatályát veszti; hogy továbbá ők a haszonbérlővel az 1904. évi szeptember hó 28-ik napján meg is egyeztek abban, hogy ez a bérleményt a jelzett időre visszabocsátja, azonban ők a haszonbérlőnek az ez által hagyott ugar és teljesített szántás fejében egyezségileg 5574 koronát fizettek; már pedig az ugar hagyása és a szántás teljesítése egyedül az alperesnek vált hasznára és így alperes az által, hogy az illető czímen a haszonbérlőnek felperesek teljesítettek fizetést, a felperesek kárára gazdagodott. Azonban ezen az alapon alperes fizetésre jogszerűen nem kötelezhető; mert az állandóan követett birói gyakorlat szerint, a más kárára gazdagodás magában véve követelés alapjául csak akkor szolgálhat, ha az alaptalan, illetőleg jogtalan volt; már pedig a fenn kifejtettek szerint maguk felperesek is azt adták elő, de a felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) alatti okirat is azt foglalja magában, hogy a felek között a vételi szerződés azzal a feltétellel létesült, hogy felperesek a haszonbérlőjüket akár per útján, akár barátságos úton, a vétel tárgyát tevő ingatlanból az 1904. évi október hó 1-ső napjáig kimozdítják és ez által alperes ugyanakkor annak az ingatlannak birtokába léphet, ellenkező esetben a vételi szerződés hatályát veszti a nélkül, hogy ebből folyóan felperesek és alperes egymás ellen bármi vagyoni igényt érvényesíthetnének; az ekként történt szerződési megállapodásnál fogva tehát az alperesnek sem jogában, sem kötelességében nem állott az, hogy az illető kimozdításnál bármiként közreműködjék, hanem a mennyiben felperesek a vételi szerződés teljesülését óhajtották, egyedül az ő érdekükből történtnek tekintendő az, hogy a vételi szerződés teljesülhetése czéljából, az illető kimozdítást akár birói, akár barátságos úton kieszközöljék; ebből pedig jogszerűen következik, hogy ha a kimozdítás a felpereseknek vagyoni hátrányt és alperesnek vagyoni előnyt okozott is, sem felpereseknek károsodása, sem alperesnek gazdagodása jogtalannak, illetőleg jogilag alaptalannak nem tekinthető. Ilyen körülmények között a jelen per érdemére mi jelentőséggel sem bir az, hogy a haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérlő a haszonbérleti idő letelte után a bérleményt miként