Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

XI Az 1868 : LIV. t.-cz. 167. és 168. §§-ban előírt kellékekkel ellátott adóslevéllel szemben bizonyítást nyervén az, hogy arra a kölcsön le nem számláltatott, hanem a kiállító az okiratot biztosítékul adta át azzal, hogy felperes azt összegileg utólag kitölthesse, a bizonyítás kötelezettsége minden irányban a felperest terheli. — 2545. 104. A m. kir. állampénztár részéről arról kiállított nyugtával szemben, hogy a község az illető vételártőkét egész összegében megfizette, a felebbezési bíróság jogszabály sértése nélkül mellőzhette mint bizonyítékot a később kelt adóhivatali hátralékkimutatást és jószágigazgatósági könyvkivonatot, ha ezek az okiratok oly adatokat tanúsítanak, a melyeket az ezeket az okiratokat kiállítók utólagosan jegyeztek be, a melyek tehát nem a kiállítók közvetlen észleletén vagy saját tényén alapulnak a tekintetben, vájjon a tőkének a m. kir. állampénztárba történt befizetése alkalmával a kir. kincstár a be nem fizetett kamatok tekintetében a követelés jogát magának íentartotta-e vagy sem? 2560. 137. Az írásbeli szerződéssel szemben a fél nem zárható el annak bizonyításától, hogy az elvállalt kötelezettség terjedelmét megállapító kifejezéseknek a szerződő felek a szerződés megkötésekor milyen értelmet tulajdonítottak, jelesül hogy az egyik fél a szerződés illető szavait a másik félnek a szó szerinti értelmezéstől eltérően magyarázta meg. 2585. 187. A S. E. 18. és 40. §. rendelkezéséből következik, hogy a peres fél önmaga köteles az állításai bizonyítására szolgáló olyan iratokat beszerezni és a perhez mellékelni, a melyekhez maga a peres fél hozzájuthat és a 39. §. nem tartalmaz kötelező szabályt arra nézve, hogy a bíróság a más bíróságnál vagy hatóságnál fekvő iratokat hivatalból beszerezni tartoznék. 2653. 317. Az a körülmény, hogy a felek a köztük létesült ügyletről okiratot állítottak ki, nem zárja ki a S. E. 73. és 77. §. rendelkezésénél fogva sem annak lehetőségét és bizonyítását, hogy az az okirat egészben vagy részben nem tartalmazza a feleknek valódi egységes akaratelhatározását és ennek megfelelő valódi egységes akaratkijelentését. 2692. 397. 82. §. A tanúbizonyítás. A felebbezési bíróság azzal nem sértett jogszabályt, hogy ideiglenes nőtartás iránti perben a tényállást a peres felek közt előzően lefolytatott bontóperben kihallgatott tanuk vallomása alapján állapította meg, noha a bontóper bírósága a kihallgatott tanuk valló-