Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

61 Mindezekből tehát nem szenvedhet kétséget, hogy Magyarország azon területén, a melyre a magyar magánjog hatálya visszaállíttatott, ott tehát, a hol a peres ingatlan is fekszik és így jelen per eldöntésénél az 0. P. T.-nek a felépítményre vonatkozó szakaszai alkalmazást nem nyerhetnek. De nem nyerhet alkalmazást az 0. P. T.nek az id. tk. szb. 21. §-a által fentartott 418. §-a sem, mert igaz ugyan, hogy e törvényszakasz szerint, ha a földtulajdonos az építkezés felől tudott és attól a jóhiszemű építkezőt el nem tiltotta, csak a földnek közönséges értékét követelheti, de felperes jogelőde az A) alatti szerződés tartalma szerint tudva idegen tulajdonon épített, tehát jóhiszemű építkezőnek csak annyiban tekinthető, a mennyiben a földtulajdonos engedelmével építkezett és miután a föld tulajdonosa az említett szerződés szerint a föld iránti tulajdonjogát kifejezetten fentartotta. a föld kizárólag az építkezés által felperes jogelődének és így felperesnek tulajdonába át nem mehetett és így annak átengedését a föld értékének megtérítése mellett nem követelhetné. A mint fennebb előadva van, Magyarországon a telek és az azon álló épület tulajdonának osztottsága a zsellértelkek és taksás házak létesítése által keletkezett és a tulajdonnak ezt az alakulatát a forgalom biztonsága és előmozdítása szempontjából az ujabbkori jogfejlődés folytán a birói gyakorlat nálunk is hatályosnak fogadta ugyan el, de csak azzal a korlátozással, hogy e jogviszony fentartását naptár szerint meghatározott időtartamhoz kötötte. Minthogy azonban az A) alatti szerződés tartalma szerint az említett jogviszony fentartása a jelzett birói gyakorlattal ellenkezően évek sorára utódról-utódra köttetett, ez pedig joghatályosnak nem tekinthető, helyesen járt el a felebbezési bíróság, hogy felperest a telek birtoka, használata és a felülépítményre vonatkozó tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése iránti keresetével elutasította; és minthogy felperes az ingatlannak nem tulajdonosa és az ingatlan elvont hasznát rendszerint csak annak tulajdonosa követelheti, helyes a bíróságnak az a döntése is, hogy felperes részére elvont hasznot nem itélt. Felperes keresete rendén kárpótlást a leégett felülépítményért követelt és azt a bíróság 500 koronában meg is állapította, de felperes felülvizsgálati kérelmében e megállapítás miatt is panaszol és a kárpótlási összeget 700 koronára kéri felemelni.