Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

60 hasonlónak tekinthető ugyan, de téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a megszüntetett úrbériséggel a majorsági zsellér birtokviszony is megszüntetve lett és ezzel a hasonló jogviszony későbbi létesítése is megtiltatott, mert az 1853. évi márczius 2-án kiadott nyilt parancs 19. §-a a majorsági zsellér birtokviszonyt későbbi intézkedésig hatályában továbbra is fentartotta. Az 1848 elölt keletkezett majorsági zsellér birtokviszony tekintetében az 1896. évi XXV. t.-cz. megengedte, hogy a birtokosok az ingatlanaikat terhelő szolgáltatásokat megválthassák és ezzel az ingatlanokat teljes tulajdonúi megszerezhessék, egyúttal e törvénynek 4. és 44. §-a elrendelte azt is, hogy az 1848. január 1-je után keletkezett ilynemű jogviszony a magánjog általános szabályai szerint bírálandó el, következőleg téves a felebbezési bíróságnak az a jogi nézete is, hogy léteznék törvény, mely 1848 után az ilynemű birtokviszony létesítését kizárta volna. Felperest az erre vonatkozó felülvizsgálati kérelmével mindazonáltal el kellett utasítani. A fennebbiek szerint peres felek jogelődei között ez a jogviszony 1863. évben, tehát oly időben keletkezett, midőn Magyarországon az országbírói értekezlet javaslata az anyagi magyar magánjog hatályát részben visszaállította. Igaz ugyan, hogy az életbe léptetett id. tk. szb. 21. és 156. §-ai az annak előtte hatályban volt 0. P. T.-nek a telekkönyvi rendtartással kapcsolatos azokat az intézkedéseit, a melyek valamely jog tkvi bejegyzésére vagy kitörlésére vonatkoznak, fentartotta, de ezzel az 0. P. T.-nek a peres jogviszonyra vonatkozó, illetőleg a felépítményt tárgyazó szakaszai is fentartottaknak nem tekinthetők, mert a telekkönyvi rendelet 55. és 56. §-a nem engedi meg, hogy a tulajdonnak oly alakulata, a mely szerint a felépítmény és a telek tulajdonjoggal különböző személyeket illet, telekkön)'vileg bejegyeztessék s ha ily birtokviszony telekkönyvileg fel is vétetett, ez a felvétel jogszerűen nem a telekkönyvi rendtartáson, hanem a telekkönyvek elkészítése, illetőleg a helyszínelés tárgyában 1853. évi szeptember hó 16-án kiadott min. rendelet 56. §-án alapulhat, mely a később az 1870. évi 106. sz. kiadott magy. ig. min. rendelet 5. §-ával azonos rendelkezést tartalmaz és a melynek czélja az volt, hogy az 1848. előtti időből fentartott jog és birtokviszony is telekkönyvileg felvéve legyen.