Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

59 donjognak telekkönyvi bejegyzését; ellenkező esetben pedig a házat építtető a telek tulajdonosától a bázhely használatát és elvont haszna megtérítését sem követelheti. A felebbezési bíróság alperest a ház értéke fejében 500 K megfizetésére kötelezte, egyébként felperest keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Előrebocsátva azt, hogy a felülvizsgálati kérelem és a válaszirat rendén felhozott új tény és bizonyíték a S. E. 197. §-a értelmében figyelembe nem vehető, felperes egyebekben felülvizsgálati kérelmét annak tartalmából kivehetőleg anyagi és eljárási jogszabálysértésre alapítja. A felebbezési bíróság ítélete szerint az A) alatti, 1863. évi augusztus 22-én kelt «házlevél» czimű okirat alakilag a peres felek között nem vitás, hanem a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei szerint vitás az, hogy felperes a keresetben megnevezett házhely használati jogát és arra emelt épület tulajdonjogát, valamint ennek telekkönyvi kitüntetését követelheti-e, vagy ezekért csak kárpótlást igényelhet. Az A) alatti okirat azt tartalmazza, hogy alperes jogelőde felperes jogelődének megengedte, hogy utóbbi a keresetben megjelölt telken a felperes jogelőde és utódai tulajdonává válandó házat építhessen, kikötötte azonban, hogy felperes jogelőde s utódai kötelesek lesznek a telek tulajdonjogának elismeréséül az alperesi jogelődnek évente egy ezüst forintot fizetni és a házlevélben részletezett szolgálmányokat teljesíteni. A felebbezési bíróság felperest a házhely használati és ezzel kapcsolatban a felülépítmény tulajdonjogának telekkönyvi kitüntetése iránti keresetével elutasította abból az okból, mert a peres felek jogelődei között az ^4) alatti szerződéssel létesült jogviszony a volt úrbéres jogviszonynyal rokontermészetű lévén, az úrbériség eltörlésével ez is hatályát vesztette és az árbériség eltörlésére vonatkozó törvények kizárják azt, hogy jövőre ily és ezzel rokon természetű jogviszony létesíttessék és ezért az úrbériség eltörlése után létesült ezt a jogviszonyt hatályosnak nem tekintette. Az okirat tartalmából kivehetőleg a peres felek jogelődei között oly jogviszony keletkezett, mely az 1848 előtt fennállott úrbériséggel rokontermészetű majorsági zsellér birtokviszonynyal