Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

11 továbbá, minthogy a bíróság tényállása szerint alperesnek S. Jakab czégtag elleni követelése a közkereseti társaság alakítását megelőző időből származik s így alperes a czégtagnak magánhitelezője ; és minthogy a K. T. 95. §-a értelmében a közkereseti társaság egyik tagja ellen ennek magánhitelezője által végrehajtás útján lefoglalt olyan tárgyak, melyek a foglalás idején a társaság vagyonához tartoztak, a társaság vagyonaként igényelhetők; végül minthogy a felebbezési bíróság tényállása szerint nem vitás a peres felek között, hogy alperes a S. Jakab czégtag ellen vezetett végrehajtás alkalmával a közkereseti társaság birtokában talált ingókat foglaltatta le: nem sértett jogszabályt a bíróság azzal a döntésével, hogy a lefoglalt ingókat a foglalás alól feloldotta. (Kir. Guria I. G. 198 1906. 1906 szeptember 25.) 2509. Az adóslevelet kiállító névaláírásának közjegyzőileg történt hitelesítése az 1868 : LIV. t.-cz. 167. és 168. §-ban meghatározott kellékeket teljesen pótolja; miért is az adóslevéllel a S. E. 73. §. alapján a kölcsön leolvasása és a kötelezettség elvállalása bizonyítottnak veendő. Az a körülmény, hogy az adós a hitelező nővel házasságon kívüli viszonyban élt, az adóslevélen alapuló kölcsönkövetelés odaítélésének útjában nem áll. A felebbezési bíróság alpereseket mint N. Imre örököseit a kereseti 4000 K. kölcsönkövetelés és jár. megfizetésére kötelezte, a kir. Guria pedig II. és III. rendű alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokokból: A kereset alapjául vett A) alatti kötelezvény tartalma szerint N. Imre, mint a kötelezvény aláírója azt a kijelentést tette hogy a felperestől 4000 koronát kölcsönképen felvett, és azt a felszólítás napjától félévre visszafizetni ígérte. Ez a kötelezvény nem közokirat, és nincsen ugyan az 1868 : LIV. t.-cz. 167. vagy 168. §-ban meghatározott alakban kiállítva, de azt az alakot a kiállító névaláírásának közjegyzőileg történt hitelesítése teljesen pótolja, miért is a felebbezési bíróság ezzel