Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

36 és az ebből a felperes részéről magának követelt osztalék iránt indított keresetet elutasította. De alaptalanok a felperesnek az eljárási jogszabályok megsértésére vonatkozólag felhozott panaszai is. Felperes ugyanis a külön Írásának tartalma szerint M. százados tanuként kihallgatásával azt a körülményt kívánta bizonyítani, hogy a térzenéért a városi hatóságok által adott összeg 5/io-ed részét más ezredeknél kiadják a legénységnek és a karmesternek, hogy M. százados és G. ezredes hajlandónak nyilatkozott a város által fizetett 2000 koronából a jutalék kiadására. Ezt a bizonyítást a felebbezési bíróság helyesen mellőzhette, mert egyrészről a fentebb kifejtettek szerint a Sz. város részéről fizetni kötelezett évi 2000 korona nem a nyilvános térzenéért, nem ennek ellenértékéül fizettetett, másrészről pedig ennek a pernek eldöntésére közömbös az, hogy más ezredeknél milyen eljárást követnek, végül pedig nincs a felebbezési bíróság Ítéletében a tényállás arra nézve megállapítva, hogy a nevezett százados és ezredes akár kötelező ígéretet tett volna a hányad kiadására, akár pedig, hogy ezek az ilyen elhatározásra jogosított egyének voltak. Végül felperes a külön irat tartalma szerint szükségeseknek jelentette ki az alperes részéről az iránt ajánlott szakértői bizonyítást, hogy a térzenék adásakor a zenekar szolgálatban van és csak arra az esetre nevezett meg egy szakértőt, ha az a bizonyítás elrendeltetnék. Minthogy azonban a felebbezési bíróság ezt a szakértői bizonyítást a szükségtelenség indokolásával mellőzte, e miatt a felperes, a ki a bizonyítást nem is indítványozta, jogszerűen panaszt nem is tehet. (Kir. Guria I. G. 186/1906. 1906 szeptember 19.) 2504. Az O. P. T. 1218. §-a szerint a hozománynak czélja az lévén, hogy azzal a család szükségletei fedeztessenek, az a férj törvénytelen, tehát nem a családhoz tartozó gyermeke tartásdíjának összegszerű megállapításánál nem vehető tekintetbe. (Kir. Guria I. G. 189/1906. 1906 szeptember 19.)