Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XII. kötet 1906,1907 (Budapest, 1908)

35 a körrendeletnek XIII. szakasza a zenekaroknak szolgálaton kívüli alkalmazását szabályozza, és itt szól a zenekarnak a nem katonai ünnepélyes felvonulásoknál, a nyilvános helyeken játszásnál, színházakban, a tiszti kaszinókban, tisztek bajtársi összejöveteleinél alkalmaztatásáról s annak magánczélokra való igénybevételéről és csakis ez utóbbinál említi fel a fizetendő díjakat. Az idézett körrendelet IX. szakaszának 4. pontja szerint pedig mindenkor, a mikor a zenekar együttesen lép fel, a zene előadását, illetőleg annak játékát a karmester vezetni köteles. A térzene kétségtelenül a nyilvános helyeken játszás fogalma alá sorozandó, s melyet a zenekar magánczélokra való igénybevételének, tehát díjazás alá eső alkalmazásnak tekinteni nem lehet, mert ez az alkalmazás köztudomás szerint vagy a katonaságnak, vagy a lakosságnak mulatozására szolgál. A körrendelet és a felperes szerződése rendelkezései tehát a felperesnek azt a jogi nézetét, hogy a sz-i város részéről fizetni kötelezett évi 2000 korona a zenekarnak magánkeresménye volna, még akkor sem támogatnák, ha ez az évi összeg valóban a nyilvános térzenéért fizettetett volna. De a B) alatti szerződésben, a mely a csatolt közigazgatási iratok ^ártalma szerint abból az alkalomból, és annak a czélnak elérése végett köttetett, hogy a k-i III. honvédkerületi zenekar K-ról Sz-be tétessék át, annak első pontja szerint Sz. város közönsége arra az időre, a míg a zenekar állandóan Sz-on tartózkodik, évente 1000 forint = 2000 koronát nem a térzene ellenértékéül, és nem a zenekar részére, hanem a zenealap javára kötelezte fizetni, a mit még világosabban kifejez a szerződés 4. pontja, mert ebben a honvédzenekar által hetenként legalább kétszer a városi tanács által kijelölt vagy kijelölendő nyilvános helyen teljesítendő zenélés világosan is díjnélkülinek jeleztetett. Ha tehát a honvédzenekar a nyilvános térzenét díj nélkül szolgáltatta, és a sz-i város részéről évenkint a zenealap javára abból az érdekből fizetni kötelezett 2000 korona, hogy a zenekar K-ról Sz-be helyeztessék át, sem az idézett körrendeletben, sem a felperessel kötött szerződésben, sem végül a B) alatti szerződésben a zenekar magánkeresményeűl nem jelöltetett meg, akkor a felebbezési bíróság nem értelmezte helytelenül a kérdés eldöntésére irányadó okiratok tartalmát, a mikor a szóban forgó évi 2000 koronát a zenekar magánkeresményének nem minősítette 3*