Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

2$ 22<;Ő. Az igénykereset a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságnál lévén beadandó, eszerint külön ügybirósághoz akként van utalva, hogy attól eltérésnek helye nincs. rgyállás : Az n-i járásbíróság által végrehajtásilag lefoglalt és felülfoglalt ingóságok később a d-i járásbíróság területére hozattak át és a felül foglaltató hitelező (II. r. alperes) kérelmére a végrehajtási iratok is az eljárás folytatása végett a most nevezett járásbírósághoz tétettek át. Z. J. és D. F. igénykeresetet adtak be a d-i járásbíróságnál. Ez a járásbíróság illetéktelenségét mondotta ki, mert a foglaló az n-i járásbíróság által foganatosíttatott. Á kir. törvényszék mint felebbezési bíróság ezt a végzést megváltoztatva, a d-i járásbíróságot mondotta ki illetékesnek, a kir. Guria pedig ezt a végzést helybenhagyta a következő indokolással: A végrehajtási törvény 92. §-a szerint az igénykereset a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságnál adandó be ; ezzel tehát az igényper egy külön ügybirősághoz akként van utalva, hogy attól eltérésnek helye nincs. Igaz ugyan, hogy az Aj és B) alatti végrehajtási jegyzőkönyvek szerint az igényelt ingók az n-i kir. járásbíróság területén és ennek a kir. járásbíróságnak kiküldötte által foglaltattak le; minthogy azonban felfolyamodó felfolyamodásában nem vonja kétségbe azt, hogy azok az ingók időközben a d.-i kir. járásbíróság területére áthozattak és az I. rendű alperes kérelme következtében a végrehajtási iratok az eljárás folytatása végett a d-i kir. járásbírósághoz tétettek át, ezek által a végrehajtási törvény 18., 47. és 102. §§. értelmében a végrehajtás foganatosítására immár a d-i kir. járásbíróság vált illetékessé; következésképen ennek az igénypernek elbírálására is szintén a d-i kir. járásbíróság illetékes. (Kir. Guria I. H. 23/1905. 1905 szeptember 22.) 2266. A vevő kötbérhez való igényét el nem veszti az által, hogy az árú szállítására megállapított határidő végéig várakozott, hogy utólagos teljesítésre újabb határidőt adott és ennek eltelte után is teljesítést fogadott el. A vevő, a kinek kötbér követelése merült lel, ennek