Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

nem ismerte, az eljáró biró őt, a ki a magyar nyelvet teljesen nem birja, meg nem értette, mindazonáltal felperesi ügyvéd azzal bírta reá a kereseti követelés leszállítása mellett a birói egyezség aláírására, hogy különben a bíróság által még nagyobb havi tartásdíjban fog marasztaltatni; a birói egyezség különben már azért is érvénytelen, mert azt a S. E. 165. §. 6. pontjának megsértésével nem a biró, hanem maga az ellenfélnek ügy­véde írta a jegyzőkönyvbe. A felebbezési bíróság ez utóbbi kifogást alapos­nak találva, a birói egyezséget érvénytelennek mondotta ki, ellenben a kir. Curia mindkét fél felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indo­kolással : A S. E. 165. §. 6. pontja értelmében a felebbezési biróság az elsőbiróság ítéletét hivatalból tartozik feloldani, ha a jegyző­könyvbe a felek vagy képviselőik irtak be, vagy mondottak be nyilatkozatokat. De a törvényszakaszból nyilván kitűnik, hogy annak rendel­kezéseit, habár a jegyzőkönyvbe a S. E. 48. §. 2. pontja szerint az egyezség is felveendő, csak a felebbezési, illetve felülvizsgálati biróság alkalmazhatja és pedig akkor, ha a per elsőbiróságilag ítélettel döntetett el; következéskép az elől felhívott törvény­szakasznak említett rendelkezése birói egyezség érvénytelenítése iránti kereset alapjául nem szolgálhat. Minthogy azonban felperes keresetében az ott felsorolt anyagi érvénytelenségi okokból az egész egyezséget, tehát nem csak mint birói egyezséget, hanem a feleknek abban foglalt magán­szerződését is érvénytelennek kérte kimondani, a telebbezési bíró­ság jogszabálysértést követett el azzal, hogy közbenszóló Ítéle­tében a kereset alapjának csak egy része felett döntött, miért is a felülvizsgálati kérelmeknek helyt adni, egyúttal, mivel a meg­támadott ítélet az anyagi érvénytelenségi okok elbírálásánál alapul veendő tényállítást nem tartalmaz s ennélfogva az ügy érdemi eldöntésre nem alkalmas, ezt az Ítéletet a S. E. 204. §-a alapján feloldani, a felebbezési bíróságot további szabályszerű el­járásra és új Ítélet hozatalára utasítani kellett. (Kir. Curia I. G. 123 1905. 1905 szeptember 22.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom