Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

122 Felperesnek a kereset l., 4., 7. tételei alatt érvényesített követelésekre vonatkozóan az anyagi jogszabály megsértésére alapított panaszai alaptalanok. A felebbezési bíróság ugyanis Ítéletében valónak fogadta el az elsőbiróság Ítéletéből átvett azt a tényállást, hogy alperes a haszonbérlemény területén termelt szénából és sarjúból, a mi azonban takarmányozásra nem volt alkalmas, hanem csak almozásra használható, egy bizonyos mennyiséget elidegenített, továbbá, hogy alperes ennél nagyobb mennyiségű takarmányt és szalmát szerzett be idegen helyről, melyet a haszonbérleményen fogyasztatott el, ellenben az nem nyert megállapítást, hogy az ebből származott trágyából alperes valamely mennyiséget elidegenített vagy elhordatott volna; minthogy pedig a haszonbérlemény területén termelt takarmány és szalma elidegenítése iránt szerződésileg,, felállított tilalomnak egyedüli czélja az, hogy az azokból származó trágya, mint a föld javítására szolgáló anyag, a haszonbérlemény állagától meg ne vonassék. annálfogva a haszonbérbeadónak az elidegenítési tilalom által megóvni czélzott érdekei nem szenvedtek sérelmet a panaszolt elidegenítés által akkor, a midőn alperes az elidegenítettnél nagyobb mennyiségű takarmányt és szalmát szerzett be, és azt a haszonbérelt birtokon fogyasztatta el; következően a felebbezési bíróság az általa megállapított tényállásból helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy felperesnek e czímen kártérítésre jogszerű igénye nem lehet; továbbá, mert a felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) alatti haszonbérleti szerződés 9. pontja arra kötelezi alperest, hogy a felperes szolgálatában álló cselédek marhái részére ugyanoly mennyiségű és minőségű szénát adjon ki, mint a mennyit és a milyent saját cselédeinek kiszolgáltat, és a szerződés eme feltételén a B) alatti egyezség csak annyiban változtatott, hogy mennyiségileg meghatároztatott. hogy felperes cselédjei marháinak darabonként nyolcz métermázsa széna adandó ki; minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítéletében megállapíttatott, hogy felperes cselédei összesen hat darab marhával bírtak és ezek részére alperes a szerződésileg kötelezett 48 métermázsa súlynak megfelelő 8 kocsi olyan szénát, mint a milyent alperes saját cselédeinek marhái részére kiadott, ki is szolgáltatott, s