Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

119 §-a értelmében a felebbezési bíróság ítéletét feloldani és a szabályszerű eljárást ehhez képest elrendelni kellett. (Kir. Cura I. G. 299/190."). 1905 deczember 7.) 2323. Nem tekinthető keresetváltoztatásnak az, hogy felperes keresetében alperest a végrehajtás tűrésére azon az alapon kérte köteleztetni, hogy az a jogügylet, melyet férje az ő kijátszása czéljából az alperessel kötött, vele szemben hatálytalan, a felebbezési eljárásban pedig arra hivatkozott, hogy alperes a vagyonátruházás következtében megajándékozottnak tekintendő s mint ilyen marasztalandó. (S. E. 31. §.) Fennáll az a vélelem, hogy alperes akkor, a mikor a neje részére ideiglenes nőtartásban marasztalt testvére a vagyonát reá átruházta, mint testvér az átruházó testvérének kijátszási szándékáról tudomással birt. Az átruházó férj tartási kötelezettsége a közte és neje között fennálló házassági viszonyból eredvén, ez a kötelezettség jogilag fennállott már akkor, a mikor a férj vagyonát testvérére átruházta s így közömbös az, hogy a férj ugyanakkor tartásban marasztalva volt-e már, vagy sem. / fgyállás : V. G-né a férjétől külön válván, ellene ideiglenes nőtartás iránt pert indított. A férj, a mint neje a házból eltávozott, ingatlanait vételi szerződéssel átruházta testvérére V. Juonra. A férj ideiglenes nőtartásban marasztaltatván, az ingóságaira vezetett végrehajtás sikertelen maradt, mire a nő pert indít V. Juon ellen, kérvén azt annak tűrésére köteleztetni, hogy felperes a havi tartásdíj behajtása czéljából az átruházott ingatlanból kielégítést szerezhessen. A felebbezési bíróság alperest ily értelemben marasztalta, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással: Alperesnek ama felülvizsgálati kérelembeli panasza, mintha jelen ügyben a S. E. 31. és 148. §-ainak rendelkezésébe ütköző keresetváltoztatás esete forogna fenn, megáliható alappal nem bír; mert a tényállás szerint szóval is előadott keresetben felperes azt kérte, hogy az a jogügylet, melyet férje az ő kijátszása czéljából alperessel kötött, mint vele szemben hatálytalan, jogai