Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

118 A felebbezési bíróság ítéletét felperes támadja meg felül­vizsgálati kérelemmel, jogszabálysértés gyanánt panaszolván, hogy a felebbezési bíróság, habár megállapította, hogy alperes jöve­delme évi 1000 koronával gyarapodott, mégis a tartásdíj feleme­lésénél ezt a körülményt alapul nem vette, hogy továbbá a há­zassági törvény 91. §-ának rendelkezését irányadóul vette, holott az az ideiglenes tartás iránti perben nem alkalmazható, hogy a felebbezési bíróság a tartásdíj fel nem emelésére azt is tekin­tetbe vette, hogy ő, felperes, atyja után örökölhetett volna, végül a mennyiben ezt figyelembe vette, nem állapította meg tényként, hogy mennyit tett ki az örökség, a miről felperes le­mondott. Felperes panaszai lényegileg alaposak. Jelen esetben fennálló házassági viszonyról van szó, mely­ben felperesnek, ha alperesnek magaviselete lehetetlenné nem tenné az együttélést a közös háztartásban, joga volna alperes összes jövedelmét alperessel együtt élvezni, az tehát, hogy al­peres jövedelmei azóta emelkedtek, mióta peres felek külön élnek, felperest a tartásdíj felemelésének jogától meg nem fosztja, mert a házassági jogviszony peres felek között azóta is folyton fenn­áll, és hogy az életközösség helyre nem állhatott, annak alperes magaviselete az oka. Nem helyesen alkalmazta a felebbezési bíróság a házassági törvény 91. §-ának rendelkezését sem, mert ez a szakasz a házas­ság végleges felbontása esetében járó tartásdíj megítélésére vo­natkozik, de az abban felsorolt rendelkezések nem irányadók a házasság törvényes fennállása idejében járó ideiglenes tartásdíjra nézve, mely a felek társadalmi és vagyoni viszonyaira tekintettel állapítandó meg. A tartásdíj fölemelésére vagy föl nem emelésére nézve jelen esetben döntő befolyással bir az, hogy felperes mily összeget örökölt, vagy örökölhetett volna. Ennélfogva eljárási szabálysér­tést követett el a felebbezési bíróság azzal, hogy nem állapította meg azt a vagyoni értéket sem, mely felperesre az atyja utáni örökösödés esetében jutott, vagy juthatott volna. Minthogy ezek szerint a felebbezési bíróság azt, hogy a fel­peres tartására a korábban megítélt 70 korona tartásdíj elegendő, jogszabály sértésével állapította meg, s így az általa megállapított tényállás az ügy érdemi eldöntésére nem alkalmas, a S. E. 204.

Next

/
Oldalképek
Tartalom