Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)
107 az alapper eldöntésénél az Ítélet alapjául elfogadott tartalmát meg nem erőtlenítvén, az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint a per érdemében felpereseket keresetükkel elutasította. Végül alpereseknek a válasziratban előterjesztett csatlakozási kérelmükben az ügy érdemét illetően előterjesztett panaszaik tárgytalanok, mert alperesek a felebbezési bíróság ítéletét azon az alapon támadják meg, hogy a felebbezési bíróság nem mondotta ki, hogy felperesek keresete bírói uton, az alapperben a kereset elutasítására elfogadott indokon felül még az alperes által íelhozott egyéb okoknál fogva sem érvényesíthető ; minthogy azonban felperesek keresetükkel egész terjedelmében elutasíttattak, alperesek jogi érdekeinek megóvása czéljából sem forgott fenn szüksége annak vizsgálatába bocsátkozni, hogy az ítéletben felhozottakon felül forognak-e fenn egyéb körülmények, a melyek esetleg a perbe vitt jog érvényesithetésének szintén útjában állanak. (Kir. Curia I. G. 273/1905. 1905 november 29.) 2316. Valamely követelés beszámítás útján abban az időpontban szűnik meg, a melyben a beszámítható követelés keletkezik; következően az a körülmény, hogy felperes követelése lefoglaltatott, a beszámítást nem akadályozza. Felperes kárkövetelése számszerűleg csak a felebbezési bíróság ítéletében határozhatván meg, alperes ezideig annak fizetése körül késedelembe nem esett, mihez képest a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett azzal, hogy a kárösszeg után kamatot nem itélt. (Kir. Curia I. G. 290 1905. 1905 november 29.) 2317. Ahhoz, hogy a volt földesúr a majorsági birtokterületet, illetőleg annak egy részét, határozatlan időre ugyan, de a visszavétel jogának fentartásával engedte át a terület birtokosának, szükséges annak a bizonyítása, hogy a
