Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

106 állásra az alapperben felállított jogszabály alkalmazásának nincs helye, annálfogva felperesek újított keresete sikerre csak akkor vezethetett volna, ha felperesek az újított perben bizonyítják, hogy az A) és 3 •/• alatti okiratok, a viszontszolgáltatás tekintetében és annak mérvére nézve nem tartalmazzák a felek valódi szerződési akaratának megfelelő megállapodást. Felpereseknek azonban az alapperben az Ítélet alapjául elfogadott tényállást, illetve a 3 */. és A) alatti okiratoknak az ellenszolgáltatásra vonatkozó tartalmát megdöntenie nem sikerült, mert a felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállása szerint felperesek nem bizonyították az A) és 3 •/. alatti okiratok tartalmával szemben, hogy az alperesek részéről lekötött 132,000 koronáért pénzben meghatározható ellenértéket szolgáltattak volna, a mennyiben a felebbezési bíróság megállapította ugyan, hogy felpereseknek a tervbe vett vállalkozás és erre vonatkozó ajánlat megtétele czéljából szükséges adatok beszerzése körül volt kiadásuk, azonban másrészről az is megállapíttatott, hogy a felperesek költségén beszerzett és az alperesek rendelkezésére bocsátott adatok értéke a kikötött díjazáshoz képest elenyésző csekély volt, ellenben nem nyert megállapítást az, hogy ezek az adatok alperesekre nézve értékkel birtak volna; továbbá mert a felebbezési bíróságnak ítéleti tényállása szerint, felpereseknek a vállalat körül kifejtett egyéb tevékenysége és közreműködése készpénzben kifejezhető értékkel nem birt, és végül, mert az a körülmény, hogy felperesek a m. kir. államvasutakkal kötött és általuk is aláirt szerződésnél fogva alperesekkel együtt egyetemleges kötelezettekként jelentkeztek, a megállapodás létesítésénél ellenértékül annyival kevésbbé vétethetett, mert a 3 * . alatti okirat kifejezett tartalmához képest akkor, midőn alperesek magukat a 1.32,000 korona fizetésére kötelezték, a felek egyúttal abban állapodtak meg, hogy oda fognak hatni, hogy felperesek a m. kir. államvasutakkal kötendő szerződésnél mint szerződő felek ne szerepeljenek, következően kötelezve ne legyenek, a mely körülmény nyilvánvalóan kizárja azt a föltevést, hogy felpereseknek a m. kir. államvasutakkal kötött szerződés aláírásából keletkezett lekötöttsége az A) vagy 3 •/• alatti létesítésekor ellenértékül számításba vétethetett volna. Ezek szerint tehát felperesnek az A) és 3 7. alatti okiratoknak