Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

64 Ily körülmények között, minthogy az alperes a vételi szerződésben az ott említett vételáron felül a B. 12. alatti teher törlésének kieszközlését, illetőleg ennek egyenértékének kifizetését önként vállalta el, ezt tényleg ki is fizette, különben nem is bir súlylyal az, hogy felperes előzően megvette-e a kérdésben levő ingatlanrészt, és a részére telekkönyvileg kitüntetett jog miből származott, azonban a felebbezési bíróság ebbeli ténymegállapítását kellően indokolta azzal, hogy ezt dr. B. Albert, B. Ferencz és G. Ferencz tanúk vallomásával vette bizonyítottnak, a mi által az illető tanúvallomási jegyzőkönyvek tartalmát az ítélet kiegészítő részévé tette, a mihez a S. E. 170. §-a értelmében joga volt; mert továbbá alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság L. Antal és E. János tanuk vallomását hallgatással mellőzte, nem bír jelentőséggel, mivel alperes nem is hivatkozik arra, hogy ezek a per eldöntésére befolyással bíró mily vallomást tettek; mert a 29. al. szám alatt iktatott tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt alperesi kijelentéssel egyező tényállás szerint alperes B. Ferenczné tanú kihallgatásától elállott és mert igaz ugyan, hogy az iratok közt van B. Albertnek az 189y ápril 19-én kelt levele, azonban sem a tárgyalási jegyzőkönyvből, az ítéletből vagy külön iratból, sem a felülvizsgálati beadványból nem tűnik ki, hogy alperes azzal mit kívánt bizonyítani, azokat az ellentéteket pedig, a melyek a tanúk vallomásai és a közelebb meg sem jelölt magánlevelek közt állítólag fenforognak, tüzetesen meg sem jelölte, azokat a jelenségeket, a melyek szerinte a korábbi szerződést aggályossá teszik, az emiitett perbeli iratok szerint a perben fel sem hozta. Ezek szerint alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi és alaki jogszabályt sértett, midőn a felperesnek fizetett 12,000 koronára nézve újító keresetével elutasította. Ugyancsak alaptalan az az alperesi panasz is. hogy a további 4000 korona iránti keresetével anyagi jogszabálysértéssel utasíttatott el; mert a felebbezési bíróságnak e részben meg sem támadott Ítéleti ténymegállapítása szerint nem nyert megállapítást, hogy alperes a felperes vagy jogelőde helyett 4000 koronát vagy kevesebbet fizetett volna a kereskedelmi banknál. Ezen tényállás mellett pedig a felebbezési biróság akár a beszámításra vonatkozó általános jogszabályokat, akár pedig a