Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)

61 támadja. Felülvizsgálati kérelmében maga is azt jelenti ki felperes, hogy nem eljegyzési, hanem ágyassági viszony forgott fenn gyermekeik között. Ezek szerint a kötelezvény jogalapja a közerkölcsökkel és a törvény által szabályozott házassági jogrenddel ellentétben állván, abból birói úton érvényesíthető követelési jog nem származik; miért is a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy felperest a kölcsön iránt támasztott keresetével elutasította. A felebbezési bíróság nem állapította meg, hogy a peres felek gyermekei között létezett ágyassági viszony házassági eljegyzést képez, s ezt csak a felperes által felhívott tanuk kihallgatásának mellőzése indokául hozta fel, kijelentvén, hogy a menynyiben ezekkel bizonyíthatná is felperes, hogy a kötendő házasság czéljából adta volna felperes a pénzt, azt addig, mig alperes leánya az eljegyzéstől vissza nem lép, felperes amúgy sem követelhetné, de az az indokolás annak megállapítása mellett, hogy a követelés jogalapja törvénybe és a jó erkölcsbe ütköző ügylet, merőben felesleges. (Kir. Guria I. G. 207/1905. 1905 október 25.) 2291. Az ingatlan vevője azt a jogügyletét, mely szerint a vételi szerződésben az ott említett vételáron felül, a telekkönyvben feljegyzett elidegenítési és terbelési tilalom törlésének kieszközlését, illetőleg ennek egyenértékének kifizetését elvállalta és azt ki is fizette, megtévesztés vagy jogtalan fenyegetés bizonyítása nélkül, sikerrel nem támadhatja meg tartozatlan fizetés vagy jogtalan gazdagodás czímén. A bíróság indokolási kötelezettségének eleget tesz azzal, hogy a tanúvallomásokat, a melyekkel a döntő ténykörülményt bizonyítottnak találja, Ítéleti indokolásában külön nem ismertetve, a tanúvallomási jegyzőkönyvekre hivatkozik, a mi által az illető tanúvallomási jegyzőkönyveket az ítélet kiegészítő részévé tette. (S. E. 64. és 170. §§.) A felülvizsgálati beadványban felhozott az az általános panasz, hogy a felebbezési bíróság a perhez csatolt