Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. XI. kötet 1905,1906 (Budapest, 1907)
t/7 zettségét «nem pontosan", vagyis 1904 szeptember 1-jére nem teljesítené, az ebből származó károkért felelős, de a szerződésben arról egyáltalában nincsen gondoskodva, hogy mi leend a jogkövetkezménye annak, ha alperes egyáltalában nem épít. De tekintettel arra, hogy a haszonbén' szerződés hat évre köttetett, ha alperes nem épít, minden hátralevő évre bekövetkezik az épület hiányából származó bonyodalom, melynek mikénti kiegyenlítéséről a haszonbéri szerződésben gondoskodva szintén nincsen ; ily előzmények mellett szem előtt tartandó a haszonbérleti szerződésre nézve fennálló az a jogszabály, hogy a haszonbérbeadó tartozik a bérleményt oly állapotban átadni, vagy oly állapotba helyezni, mely utóbbira alperes magát egyébként is • szerződésileg' is kötelezte, hogy a bérlemény annak a rendeltetésnek, melyre kibéreltetett, megfeleljen. Ebből a jogszabályból kifolyólag, a mennyiben megállapíttatott, hogy a haszonbérleménynyel 18 hold dohánytermelési engedély is jár és nem vitás, hogy a termeléshez megkívántató épületek részint hiányoztak, részint használhatatlan állapotban voltak, a haszonbéri szerződésből kifolyólag felperes jogosított volt a szerződésben említett szükséges épületeket felépíteni, illetve helyreállítani és pedig annyival is inkáb, mert a felebbezési bíróság ítélete szerint felperes az építkezéssel alperest illetőleg károsodást hárított el és az építkezés javára szolgált. Alperesnek az a panasza, hogy a haszonbérbe adott ingatlannak csak fele lévén az ő tulajdona, és őt csak fele dohánytermelési engedély illetvén, az egész engedélyhez szükséges építkezések őt nem terhelhetik, tekintetbe nem vehető, mert a haszonbérleti szerződés szerint erre egyedül alperes kötelezvén magát, ez a kötelezettség egészben őt terhelte. A felebbezési biróság megállapította azt, hogy az építkezést felperes teljesíttette és felperes fizette ki az erre szükséges költséget, megállapításának alapjául szolgáló okait ítéletében előadván, a S. E. 64. §-ában előirt indokolási kötelességének is megfelelt, meggyőződésének eredménye pedig, mivel kötelező bizonyítási szabály alkalmazásának esete fenn nem forog, felülvizsgálat tárgyává nem tehető. (Kir. Cnria L G. 155 1905. 1905 október 7.)