Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

73 gyaláson el nem ejtett helyes jogalapra vonatkozó tényeket pedig az elsőbiróság meg nem állapította. VII. 1581. 458. Ha a felebbezési biróság a pernek nyilvános előadása esetében azt találja, hogy az elsőbirósági iratokban illetőleg az Ítéletben foglalt ténybeli állítások az eldöntendő jogkérdés szempontjából nem kimerítők s ez okból az ügy felderítése a felek meghallgatását teszi szükségessé, a S. E. 177. §. értelmében szóbeli tárgyalást kitűzni és erre a feleket megidézni tartozik. VIII. 1670. 115. Ha a felebbezési biróság az ügynek nyilvános előadás útján való elintézése alkalmával a tényállás vagy a bizonyítás kiegészítését szükségesnek tartja, a S. E. 177. §-a értelmében köteles a szóbeli tárgyalást elrendelni. VIII. 1693. 169. Az ügy a felebbezési biróság által a felek kérelmére nyilvános előadás útján intéztetvén el, a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy az elsőbiróság előtt nem érvényesített s csak a felebbezésre adott észrevételekben felhozott tényeket figyelmen kívül hagyta. VIII. 1738. 273. A felebbezésben felhozott ténybeli állítások és bizonyítékok a felebbezés nyilvános előadása esetében csak akkor vehetők tekintetbe, ha azokkal a fél azt kívánja bizonyítani, hogy az elsőbiróság valamely eljárási szabályt nem alkalmazott vagy nem helyesen alkalmazott, és nem akkor, ha azok a tényállás kiegészítésére, illetőleg új kifogás érvényesítésére irányulnak. IX. 1987. 385. A felebbezés nem esik a S. E. 173. §. abbeli határozmánya alá, hogy az esetben, ha az elsőbiróság ítélete csak a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében támadtatik meg, a felebbezés szóbeli tárgyalás kitűzése nélkül nyilvános előadás utján intézendő el akkor, ha a felebbezés nem csupán az elsőbirósági ítéletnek a perköltség viselését tárgyazó részére, hanem az alapperbeli Ítélet hatályon kívül helyezését kimondó részére is kiterjed. X. 2158. 234. Ha a felebbezési biróság szóbeli tárgyalás helyett tévesen a felebbezésnek nyilvános előadás melletti elintézését rendelte el és a felebbező fél ellenfelét nem előkészítő irat, hanem észrevételek beadására hivta fel, az a körülmény, hogy az ellenfél tényleg észrevételeket adott be, nem tekinthető a perbeli cselekmény alaki hibájába beleegyezésnek, de különben is a S. E. 135. §-ában kimondott attól a sarkalatos szabálytól, hogy a mennyiben a S. E. 172. és 173. §§. esetei fenn nem forognak, a felebbezés tárgyalására