Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

42 108—114. §§. A perköltség. A teljes pervesztes felperes a perköltségben marasztalandó s a S. E. 111. §-a a költség viselésére vonatkozó kivételes rendelkezést csak az alperes érdekében enged meg. V. 998. 154. A bíróság a per folyama alatt, a bizonyításfelvételnek elrendelése tárgyában hozott végzésében, a vonatkozó költségek erejéig a felet nem marasztalhatja. V. 1053. 268. Az ítélet végrehajthatóságának kimondása csupán a per főtárgyára vonatkozó marasztalásra, de nem ennek hiányában a perköltségre terjedhet ki. V. 1103. 367. A követelés behajt másnak érdekében kirendelt ügygondnok, mint a felek képviseletére jogosított ügyvéd lévén megbízva, az általa indított perben közbenjárásért a munkadíj és költség a végrehajtási tömeggel szemben, melynek érdekében eljárt, a per bírósága által megállapítandó. V. 1120. 399. Végrehajtási ügyből kifolyólag a végrehajtást szenvedettnek követelése behajtására kirendelt ügygondnoknak a követelés behajtása iránt indított perben való pervesztessége esetére a perköltségben sem a végrehajtást szenvedett, sem a végrehajtató fél nem, hanem a felperesként fellépő ügygondnok marasztalandó, e marasztalás azonban, még ha az kifejezetten ki nem emeltetett is, nem tekinthető az ügygondnok személyes marasztaltatásának. V. 1120. 399. Az a körülmény, hogy a pervesztes fél igényét más uton érvényesítheti, a költségek feletti határozatra befolyással nincs. VI. 1160. 42. Annak a megállapítása, hogy a nyertes felet minő összegű perköltség illesse, a ténykérdések keretébe tartozik. VI. 1168. 54. A S. E. 108. §-a csak a költség megtérítését rendelvén és e költséghez mint kiadást hozzászámítván a meghatalmazott ügyvéd díját és költségét, kétségtelen, hogy a fél saját maga részére költség külön megítélését nem kívánhatja. VI. 1168. 54. Az újított perben pervesztes fél az alapperbeli költség megfizetésében nem marasztalható, ha újító fél az alapperben saját mulasztásából vált pervesztessé, VI. 1183. 91. Alperes nem felebbezvén az elsőbiróság Ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint a közte és felperes között kötött haszonbéri szerződés megszűntnek kimondatott és csak a miatt élvén