Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

28 ben a károsodás arányát megállapítani nem képesek, még nem következik, hogy a kárt tevők egyetemlegesen marasztaltassanak, hanem az egyes fél által okozott kár mennyiségét a biróság van hivatva legjobb belátása szerint megállapítani. IX. 1916. 229. A biróság valamely becsérték megállapításánál nincs elzárva attól, hogy valamely perenkívüli becsüt, bár annál az ellenfél mellőztetett, ténybeli meggyőződése megalkotásánál bizonyítékul elfogadhasson. IX. 1950. 302. 67. 68. §§. A bizonyítás felvételét elrendelő végzés. A bizonyítást elrendelő végzés a bizonyítandó tényeknek abban történt megjelölése következtében nem válik kötelező határozattá. VII. 1599. 502. 72. §. Észrevételezés a bizonyításfelvétel eredménye felett] Ha a félnek a felebbezési tárgyaláson alkalma volt szükséges kérelmeit és nyilatkozatait megtenni, a felebbezési biróság az elsőbiióság előtt történt bizonyítás felvétel tekintetében észrevételek megtételére ujabb határnapot kitűzni nem köteles. IX. 1893. 185. 73—75, §§. Az okiratbizonyítás A kereset alapjául szolgáló okirat szövege két részből állván, s a második rész nem felelvén meg a törvényes kellékeknek, ez utóbbi egymagában véve, az ellenfél tagadásával szemben, a kölcsön leolvasását és a kötelezettség elvállalását s ezekkel kapcsolatosan a mellékkötelezettséget is, nem bizonyítja. V. 1007. 172. Ha az irni és olvasni tudó fél az idegen kézzel írt adóslevélokiratot két tanú jelenlétében aláírja, az ellene teljes bizonyítékul szolgál, tekintet nélkül arra, hogy tartalma előtte fel lett-e olvasva. V. 1015. 190. A biróság szabadon mérlegelheti, az adóslevél kivételével, az olyan okiratnak bizonyító erejét, a melyet az azt kiállító fél, tartalmát ismerve, sajátkezüleg aláírt akkor is. ha az okirat nyelvét nem értette s annak tartalma megmagyarázása nincs tanúsítva. V. 1092. 345.