Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

27 kötelmet nem szabályozza, a bíróság a tényállás megállapításánál eszközül felhasználhat és szabadon mérlegelhet. IX. 1912. 221. Minthogy a tanúvallomásokat tartalmazó jegyzőkönyvek részét teszik a bizonyítás anyagának, a felebbezési bíróság megsértette a S. E. 64 és 197. §-ának rendelkezését, ha annak ellenére, hogy a tanú a perben döntő ténykörülményre is tett vallomást, iléleti indokaiban kijelenti, hogy a tanú erről a ténykörülményről mit sem tud. IX. 2019. 440. Ha az eredeti adóslevél az adós birtokában van, illetőleg a hitelező birtokából az adós birtokába került, a vélelem a mellett van, hogy a követelés fenn nem áll; következésképen ilyen esetben nem az adós köteles a fizetés megtörténtét bizonyítani, hanem a hitelezőt terheli a bizonyítás kötelezettsége az iránt, hogy az eredeti adóslevél fizetés nélkül jutott az adós birtokába, avagy hogy fenforognak olyan ténykörülmények, a melyekből jogszerűen megállapítható az, hogy az illető kölcsönkövetelés mégis fennáll. X. 2169. 249. A S. E. 64. §. szerint a bíróság az összes adatokat és bizonyítékokat tartozván mérlegelni, a bizonyítékul felhozott arczképnek mérlegelését sem mellőzheti. X. 2242. 375. 65. §. A kár mennyiségének megállapítása. Az alperes kártérítési kötelezettsége a perben megálllapíttatván, azt a kérdést, hogy tényleg merült-e fel és mily összegű kár, a bíróság szabad belátása szerint határozza meg. V. 1003. 165. Ha a károsodás megtörténtére a károsultnak ténykedése és mulasztása is hozzájárulván, a kár megosztásának a károsító és a károsult között van helye, azt, hogy a károsult félnek magatartása mily befolyást gyakorolhat az őt megillető kárösszeg nagyságára, a bíróság belátása szerint itéli meg. V. 1024. 208. A kártérítés összegét a bíróság az összes körülmények figyelembevételével legjobb belátása szerint állapítja meg. VI. 1209. 161. Ha a műszaki ismereteket igénylő kérdés a tényállás felderítése czéljából szükséges, a bíróság annak elrendelését nem mellőzheti, bár a fél a szolgáltatott munka elleni kifogásait csak általánosságban terjesztette elő, a hiányok és hibák tüzetes megjelölése nélkül. VI. 1234. 220. Abból, hogy a szakértők a többek által okozott kár tekinteté-