Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

167 Abból a körülményből, hogy százalékban megállapított köz­vetítési díj fizetésére kötelezett vállalkozó a városban levő üzle­tét és irodáját feloszlatta, jogi képviseletét megszüntette, az el­számolásra és az ellenőrzésre szükséges könyveit nem a szerződés megkötése helyén vezeti, a százalékra jogosultnak nem származik jogszerű igénye, a szerződés megszüntetésére, hanem csak a szer­ződés teljesítésére, esetleg a nem teljesítésből eredő kár meg­térítésére. X. 2203. 311. Olyan esetben, ha bármely kereskedelmi czég jegyzésére többen vannak és együttesen jogosítva, a czéget illető kézbesítés érvényességére elegendő, ha az a czégjegyzésre jogosítottak közül egynek kezéhez történt is. X. 2218. 335. Az eladó, a ki a szállított, tőzsdei vagy piaczi árral nem biró árut a vevő átvételi késedelme következtében, hiteles sze­mély közbejötte és nyilvános árverés mellőzésével magánkézből adta el, a K. T. 351. §-a értelmében a vevő ellen semmiféle igényt nem támaszthat. X. 2220. 340. Ha a közkereseti társaság feloszlása után a társaság vala­mely tagja ellen a társasági viszonyból eredően per indíttatik, a társasági tagot a könyvek felmutatása iránti kötelezettsége alól fel nem oldja az a körülmény, hogy a társaság könyvei megőrzés végett más társtagnak, egy harmadiknak vagy az illetékes tör­vényszéknek adattak át. (K. T. 30. és 120. §.) X. 2230. 356. A közkereseti társaság feloszolván és a czég megszűnése a központi értesítőben közé is tétetvén, az egyik volt társtag hite­lezője, illetőleg annak jogutóda a társasági viszonyból eredő kö­vetelése érvényesítése czéljából jogosult a pert akár a feloszlott társasági tagok, akár azok egyike ellen is folyamatba tenni. (K. T. 88. §.) X. 2230. 356. VI. AZ IPARTÖRVÉNY. (1884 : XVII. t.-cz.) Az építő-vállalkozó szolgálatából felmondás nélkül elbocsá­tani jogosítva van azt az alkalmazottját, a ki abba a borítékba, a melyben elhelyezve volt pénzzel az ő neje a munkások részére a boríték átadásával a fizetést személyesen teljesítette, a pénz kivétele mellett szemérmet sértő rajzokat tett bele s ily módon neje ellen durva becsületsértés tényálladékát megállapító, de a

Next

/
Oldalképek
Tartalom