Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)
16.{ és egyúttal az árut eladó rendelkezésére bocsátotta, megfelel a K. T. 340. és 347. §§. rendelkezésének, mihez képest vevőnek az utóbbi törvényszakasz szerint csak jogában állót! az. hogy a kapott minta minőségét szakértők által megállapíthassa. VIIJ. 1648. 54. A K. T. 347. §. szerint az eladónak is csak jogában áll, tehát nem kötelessége az, hogy az áru minőségét szakértői szemle által megállapíthassa és a K. T. 351. és 352. §§-ai szerint olyan esetben, mikor a vevőt az áru átvételében késedelem terheli vagy a vevő a vételár megfizetésével késik és az áru még átadva nem lett, eladó az árut hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverés útján eladhatja; arra nézve pedig, hogy valamely áru minősége csak szakértők által vagy csak akkor állapítható meg, ha az áru tényleg meg van és előállittatik, kötelező bizonyítási szabály nem létezik. VIII. 1648. 54. A K. T. 481. §. rendelkezései szerint kiköthető szakbizottsági eljárás az életbiztosításnál, melyhez a baleset ellen való biztosítás is tartozik, nem alkalmazható; következésképen a baleset iránt kötött biztosítási szerződésben foglalt az a megállapodás, hogy ha a biztosított a biztosító társaság által megállapított kártalanítási összeget el nem fogadja, úgy jogában áll a meghatározott időn belől szakértők által való döntést kérni, ennek elmulasztása esetében pedig a kártalanítás alapját a biztosító társaság által megállapított becsű képezi, nem fosztja meg a biztosítottat attól, hogy kártérítési igényét a kikötött határidő letelte után is bírói úton érvényesíthesse. VIII. 1684. 146. Az a megállapodás, mely szerint harmadik személy valamely vagyontárgyat kifejezetten egyelőre csak használatul adott a kereskedőnek tényleges birtokába azzal a feltétellel, hogy tulajdonjogát fentartja addig is, míg annak megállapított értéke neki időszakonkénti részletekben meg nem fizettetik, kizárja azt. hogy a vagyontárgy ennek a harmadik személynek betétjéül tekintessék. VIII. 1728. 248. A K. T. 277. §-a értelmében a szerződésszegő a másik félnek csak a foglaló összegét meghaladó kárát tartozik megtéríteni. VIII. 1803. 419. A K. T. 43. $-a szerint az üzletvezető jogköre külön megbízás nélkül kiterjed mindazokra az ügyletekre, melyek az ilyen kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak és mindazokra 11*
