Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

6 gosult érvényesíteni s így a per tárgyáról rendelkezhetvén, perbeli cselekvőképességgel bir, vagyis mint kiskorú, törvényes képviselő­jének mellőzésével, saját személyében felperesként felléphet, VII. 1618. 544. IX. 1838. 53. Valamely község részéről kiállított ügyvédi meghatalmazványt az a körülmény, hogy arra az illető község hivatalos pecsétje alkal­maztatik, nem teszi közokirattá, és az a körülmény az 1868: LIV. t.-cz. 167. és 168. §§-ban megszabott kellékeket nem pótolja. VIII. 1625. 11. Olyan esetben, midőn az ügyvéd által képviselt meghatalmazó fél a peres eljárás folyamán meghalt vagy cselekvőképességét el­vesztette, az eljárás félbeszakítására nincsen törvényes ok és a bíróság csak a felek kérelmére és csak a körülményekhez képest jogosult az eljárás félbeszakítására addig, míg az ügyvéd a kiren­delt gondnoktól, illetve a jogutódtól ujabb értesülést szerez az ügy felől. VIII. 1755. 311. Abban a perben, a melyet a haszonbérlő a haszonbérbeadó és a zárgondnok ellen az óvadéknak a haszonbérbe való betudása iránt indított, azok a hitelezők, a kik az ingatlan haszonélvezetére végrehajtási zálogjogot nyertek, a zárgondnok személyében perben állóknak lévén tekintendők, az ügy érdemi eldöntésének nem áll útjában az, hogy az összes jelzálogi hitelezők perbe nem idéztet­tek. VIII. 1807. 426. Az ev. ref. egyházközség képviseletére hivatott lelkész és fő­gondnok az egyházközség jogainak érvényesítésére más meghatal­mazottat nevezhet. IX. 1916. 229. Az árvaszék a kiskorú érdekeinek előmozdítására nem csak eseti gondnokot rendelhet, hanem a kiskorú érdekében közvetlenül a tiszti ügyészt is utasíthatja a per megindítására. Az ily utasítás alapján megindított perben a felperesség ellen jogszerűen nem te­hető kifogás az alapon, hogy a tiszti ügyész a keresetben fel­peresül az illető árvaszéket vagy az árvapénztárt jelezte. IX. 1923. 248. Jogszabály az, hogy peres fél lehet, a ki a magánjog szerint jogképes, továbbá a ki szerződések által magát lekötelezheti s a per tárgyáról peren kívül rendelkezhetik; ha tehát az alperesként perbe vont testület vámszedési joggal bir s azt bérbeadta és erdő­birtokot bir közös tulajdonul, akkor cselekvő és szenvedő per­képessége is van, és ez nem függ attól, hogy alapszabályilag szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom