Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

vezve van-e vagy nincs, mivel a társtulajdonosok választott elnökük által perbe idézhetők. IX. 1932. -267. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 62. §-ában meghatározott jogkör csak azt az ügyvédet illeti meg, ki meg van hatalmazva, azonban a S. E. 7. és az 1868: LIV. t.-cz. 88. §. szerint az Írásbeli ügyvédi meghatalmazványnak alaki kelléke az, hogy legalább az 1868: LIV. t.-cz. 167. és 168. §§-ban meghatározott módon legyen kiállítva; az olynemű meghatalmazvány tehát, mely csak egy tanú által van aiáirva és nincs egész terjedelemben a kiállító által irva, az előirt alakszerűségnek meg nem felelvén, a meghatalmazás kimutatására nem alkalmas. IX. 1963. 337. Az a körülmény, hogy a kiskorú felperes gyámjaként fellépett személynek gyámi minősége a perben kimutatva nincs, oly pergátló akadály, mely még a felülvizsgálati eljárásban is hivatalból észlelendő, mihez képest a felebbezési bíróság, ítéletének feloldásával, a S. E. 8. illetőleg 166. §. szerint való eljárásra utasítandó. X. 2136. 198. A kiskorú gyermekek törvényes atyjuk életében ennek apai hatalma alatt állván, őket perben nem az anya, hanem az apa van hivatva törvényesen képviselni; ha tehát a perben a kiskorú gyermekek képviseletében azok anyja lép fel és az iratokból kitűnik, hogy ezek atyja életben van, ellenben nem tűnik ki, hogy az atya az apai hatalomtól megfosztatott és a kiskorúak feletti gyámság az anyára ruháztatott át, az eljárás hivatalból félbeszakítandó s a S. E. 8. §. első bekezdésének rendelkezése alkalmazandó. X. 2233. 360. 9. §. Perköltség biztosíték. Osztrák honostól a perköltség és ítéleti illeték fedezéséül a m. kir. igazságügyministernek 71391/1897. I. m. sz. rendeletében foglalt értesítés szerint az Osztrákországgal fennálló viszonosságnál fogva biztosíték nem követelhető. VII. 1548. 364. 13. §. A polgári peres eljárás általános szabályainak alkalmazása a sommás eljárásban. A perrendtartás 209. §-ának az a rendelkezése, hogy csupán a peres feleknek egymás között folyamatban levő más pereiben kivett tanúvallomások képezhetnek perbeli bizonyítékot, a S. E. törvénybe átvéve nem lett. V. 943. 46.