Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

157 netáni késedelemből eredő kára megtérítését együttesen követelheti s e tekintetben akkor, a mikor alperes a vételár jelentékeny részét még ki nem fizette, mi befolyással sem bir az, hogy alperes az utólagos teljesítés elfogadásakor a kártérítéshez való igénye iránt fentartással esetleg nem élt vagy a netáni késedelem megtörténte után felperest a kárigénye érvényesítésére vonatkozó szándékáról esetleg nem érvényesítette, mert a K. T. 354. §-a arra az esetre alkalmazandó, a mikor a fél a szerződés teljesítése helyett kiván kártérítést követelni, ellenben a késedelem esetében a szerződés teljesítése és a késedelem miatt kártérítés a K. T. 353. §-a szerint az erről való értesítéstől és így fentartástól függetlenül követelhető. VI. 1251. 288. Az építőmester és építkezési vállalkozó, a ki foglalkozott azzal is, hogy telkeket összevásárolt, a telkeken házakat épített és a házakat nyomban áruba bocsátotta, egyedül az ilyen tények mellett a K. T. 3. §-a szerint kereskedőnek nem tekinthető. VI. 126(>. 319. A K. T. 161. §-a első és második bekezdésének egybevetéséből kétségtelen, hogy annak a tiltó rendelkezésnek, hogy a részvénytársaságnak saját részvényeit megszerezni vagy zálogba venni nem szabad, nincs egyéb joghatálya, mint az igazgatóság tagjainak a társaság hitelezőivel szemben egyetemleges vagyoni felelőssége és a K. T. 218. §-a szerint való büntethetősége; maga az ügylet tebát semmisnek nem tekinthető. VI. 1270. 326. A társas viszony tartama alatt a közkereseti társaság javára keletkezett követelések az ellenkező bizonyításáig a társasági tagok közös vagyonának tekintendők. VI. 1272. 330. A közös követelést a hitelező társak egyike is jogosítva van birói uton behajtani, az a körülmény pedig, hogy a követelőként föllépő társ a társasági viszonynak megszüntetése után a részesedési arányt vagy a társ meghatalmazását kellőleg nem mutatta ki, csak azt eredményezi, hogy az adós a perben 'föllépő társ kezéhez való fizetés helyett a követelésnek birói letétbe helyezésére kötelezendő. VI. 1272. 330. A K. T. 285. §-a nem alkalmazható abban az esetben, ha az egyik fél mindig csak hitelt adó és a másik fél mindig csak hitelt vevő, mert az ilyen ügylet a K. T. által érintett folyó számlán alapuló összeköttetés fogalma alá nem vonható és pusztán az a körülmény, hogy a tételek üzleti könyvekbe bevezettet-