Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

132 bekezdése, illetve az 1868: LIV. t.-cz. 152. §. szerint az igénylő felperest terheli. VI. 1185. 96. Oly esetben, midőn a végrehajtató oly vagyonra, melyet a végrehajtást szenvedő elajándékozott, végrehajtási zálogjogot szerez, a végrehajtató az ellene inditott igényperben kifogás utján is érvényesítheti azt a jogát, hogy követelése erejéig az ajándékozott vagyonból kielégítést nyerjen. E jogszabály alkalmazásának előfeltétele azonban az, hogy a végrehajtás tárgyát képező követelés az ajándékozás idejében fennállott legyen és annak kielégítése tekintetében az ajándékozás által vonassék el a kielégitési alap. VI. 1107. 131. A foglalás hatályos vagy hatálytalan voltának elbírálása az igénypernek nem tárgya. Az, hogy igénylő felperes a lefoglalt ingóságokat árverésen vette meg, nem zárja ki azt, hogy azok az árverés után ismét a végrehajtást szenvedő tulajdonává váltak. VI. 1216. 173. Midőn az adós a hitelező elől a kielégítési alapot az által vonja el, hogy azt közeli rokonára ruházza át, az ekként szerző fél az adós kijátszásáról tudomással birván, a rosszhiszeműség őt is terheli; az ilykép létrejött szerződésnek pedig jogi hatálya a hitelezővel szemben nincs, és a hitelező kielégítési jogának érvényesítését az átruházott vagyonra nézve nem akadályozza. VI. 1227. 202. Azon a jogellenes tényen, hogy a kielégítési alap a hitelező elől jogellenesen elvonatott, mit sem változtat az, hogy az igénylőnek a végrehajtást szenvedő ellen megtérítési joga állhat fenn oly czimen, hogy helyette mint kezes fizetést teljesített, tehát az átruházott dologért ellenértéket adott, ha a tényleg adott ellenérték az adós részéről nem fordíttatott a végrehajtató hitelező kielégítésére. VI. 1227. 202. Habár a házassági szerződésben azok az ingók, a melyeket a nő kiházasításul hozott a férje házához, egyenként fel vannak sorolva, mégis az ott fel nem említett, azonban rövid idővel a végrehajtást szenvedettel kötött házasság megkötése után szerzett tárgyak, természetük és rendeltetésüknél fogva a kiházasítási ingók kiegészítőinek tekintendők. VI. 1233. 219. Nem tekinthető keresetváltoztatásnak, ha az igényperben az igénylő nő a tárgyalás folyamán kijelenti, hogy az általa igényelt tárgy nem az ő, hanem kiskorú gyermekének tulajdonát képezi. Ily esetben felperes keresetével el nem utasítható, hanem az 1881 : LX. t.-cz. 90. §. és a S. E. 8. §. értelmében a kiskorú tör-