Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)
122 tartozékai a jelzálogi hitelezők érdekében az ingatlannal együtt elárvereztettek, az árverési vevő tulajdonjoga a telekkönyvön kívül, bár birói uton szerzett zálogjogot hatálytalanná teszi. VII. 1521. 296. Oly esetben, midőn valamely dolog birói árverésen adatik el, a vevő jóhiszeműsége vagy rosszhiszeműsége szóba nem jöhet. VII. 1521. 296. Ha az ingatlannal szorosabban összefüggő tartozék is az ingatlannal együtt végrehajtásilag elárvereztetik, az ingatlanárverés hatálya kiterjed azokra a dolgokra, a melyek az ingatlannak alkatrészei. VII. 1536. 331. A végrehajtásilag lefoglalt és letiltott követelésnek behajtása iránti perben a végrehajtató részéről a végrehajtást szenvedő ellen érvényesített követelésnek fennállása, valamint vita, úgy megbirálás tárgyává nem tehető és a végrehajtató s a végrehajtást szenvedő közötti jogviszony csak annyiban jöhet tekintetbe, a mennyiben annak jogi megítélése szükségessé teszi, hogy a végrehajtást szenvedő és ennek adósa közötti megállapodások a végrehajtató követelésének kijátszására irányultak-e. VII. 1547. 358. A végrehajtást szenvedő azzal, hogy az életben levő szülők után várható örökrészről lemondott, nem idegenített el oly vagyont, mely a hitelező kielégítésére szolgálhatott volna; következéskép az ily lemondás ellenében kikötött életjáradék a jogosultak hitelezője által követelésének kielégítésére ez alapon végrehajtás utján sikerrel le nem foglalható. VII. 1547. 358. A vasúti vonalnak egyes részei, mint a sínek, talpfák, stb. nem különálló dolgok, hanem egy összetett dolognak, a vasúti vonalnak alkatrészei. Ha a vasút nem szolgál csupán az ingatlant ideiglenesen használó egyénnek gazdasági czéljaira, hanem az ingatlannal mint fődologgal a rendeltetésének megfelelő állandó külön viszonyban van, mint az ingatlan tartozéka azt illeti tulajdonjoggal, a ki az ingatlant árverésen megvette. VII. 1582. 459. Ha a fődologhoz maradandóbb és szilárdabb jelleggel hozzáépített-tartozék a fődologtól csakis az összes alkatrészeire felbontva választható el: az nemcsak sérelmével jár az illető tartozék állagának, hanem az elválasztással a tartozékot képezett összetett dolog mint ilyen létezni meg is szűnt és ha az alkatrészek más fődologhoz ismét hozzáépíttetnek, az ekkép keletkezett dolog jogilag már nem is azonos az előbb létezett dologgal. VII. 1582. 459. Az árverésen való vételnél a tulajdonjog megszerzéséhez nem