Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

11'.I kába, az a helyes értelme, hogy az ingatlannak csak az a függő termése árvereztetik el, a mi az ingatlanon az árverés jogerőre emelkedésekor még tényleg és a rendes körülményeknek megfelelően létezik. V. í)77. 113. A zárlatnak jogosulatlan kieszközlése miatt kártérítés és pénzbírság iránt a felperes által indított keresetre, miután kárkövetelését a zárlat igazolása iránti perben viszonkereset utján nem érvényesítette, a zárlatot elrendelő bíróság mint külön ügybiróság bír hatáskörrel. V. 1017. 199. A végrehajtási törvény 236. §-a szerint a kártérítési kereset indítására nyitva álló három havi határidő, a zárlat igazolása iránt lefolyt perben hozott felmentő és felebbezhető ítéletnek a felebbezésére fennálló határidő elteltétől kezdődően számítandó. V. 1017. 199. Az adós, a kinél a hitelezőjének ő irányában fennálló követelése harmadik személy által bíróilag letiltatott, nemcsak hogy nincs kötelezve, de jogosítva sincs a letiltó bírósági végzésnek akár alaki törvényszerűségét, akár az anyagi jognál fogva hatályosságát megbírálni. V. 1043. 243. A végrehajtási eljárás rendén ingatlan haszonélvezetére elrendelt zárlat esetén is, a zárgondnok dijaira és kiadásaira nézve a kezelése alatt álló jövedelemből nyer megtérítést, a min nem változtathat a kizárólag a zárlatot kérő és a zárlatot szenvedő közötti jogviszonyból eredő az a kérdés, hogy a zárlat helyesen rendeltetett-e el, és hogy a zár alá vett vagyon harmadik személynek igénykeresete következtében a zár alól feloldatott. V. 1064. 291. Az örökösödési eljárásban foganatosított zárlat esetében a zárgondnoki számadás az örökösödési bírósághoz adandó be, s a számadásra előterjesztett észrevételek a sommás eljárás szerint tárgyalandók s Ítélettel döntendők el. V. 1098. 355. A hagyatéki vagyonnak a felek által a hagyatéki bíróság hozzájárulásával megbízott kezelője részéről előterjesztett számadások elintézésénél a zárlatnak a zárgondnoki kezelést tárgyazó szabályai nyernek alkalmazást. V. 1098. 355. Ingatlannak nyilvános elárvereztetésénél az árverelő által az árverési feltételek értelmében bánatpénznek letétele, az ellenkezőnek kifejezett kijelentése hiányában nem bír azzal a jelentőséggel, hogy a legtöbbet igérő árverelő az ügylettől a bánatpénznek visszahagyásával visszaléphet. V. 1104. 371.