Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)

120 A követelés behajtására másnak érdekében kirendelt ügygondnok, mint a felek képviseletére jogosított ügyvéd lévén megbízva, az általa indított perben közbenjárásáért a munkadíj és költség a végrehajtási tömeggel szemben, melynek érdekében eljárt, a per birósága által megállapítandó. V. 1120. 399. Végrehajtási ügyből kifolyólag a végrehajtást szenvedettnek követelése behajtására kirendelt ügygondnoknak a követelés behajtása iránt indított perben való pervesztessége esetére a perköltségben sem a végrehajtást szenvedett, sem a végrehajtató fél nem, hanem a felperesként fellépő ügygondnok marasztalandó, e marasztalás azonban, még ha az kifejezetten ki nem emeltetett is, nem tekinthető az ügygondnok személyes marasztaltatásának. V. 1120. 399. A végrehajtási törvény értelmében kinevezett zárgondnok számadásának megvizsgálása s annak dijai és kiadásai megállapítása tárgyában, az észrevételek beadása után ítélettel eldöntött perekben a felebbezési bíróságnak az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyó Ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye. V. 1137. 432. Az a hitelező, ki az ingatlan vételárának felosztása tárgyában tartott sorrendi tárgyaláson megjelent és követelését felszámította, a felszámításnak megfelelő és neki kézbesített sorrendi és kiutalási végzések ellen felfolyamodással nem élt, a telekkönyvi sorrendben következő hitelezőtől, - - a rosszhiszeműség esetét kivéve, — megtérítést nem követelhet az alapon, hogy a sorrendtárgyalási jegyzőkönyben s illetve a hozott végzésekben tévedésből csupán kamatkövetelése és nem egyúttal tőkekövetelése vétetett fel s hogy ennélfogva a sorrendben következő hitelező a pénz felvételével az ő kárával jogtalanul gazdagodnék. VI. 1189. 101. Rendszerint ugyan a telekkönyvi bejegyzés sorrendje állapítja meg a zálogjogok rangsorozatát; erre azonban nem hivatkozhat ik az, a ki a vonatkozó telekkönyvi bejegyzés kieszközlésével nem járt el jóhiszeműen; ha tehát alperes tudva azt, hogy felperes a végrehajtást szenvedő vételi jogát lefoglalta, a végrehajtást szenvedő tulajdonjogának megszerzése végett pert indított és az Ítélet alapján a tulajdonjog bekebelezését kieszközölte, felhasználva azt, hogy felperesnek követelése erejéig a végrehajtási zálogjog haladéktalan bekebeleztetése nem sikerült, időközben önmaga javára kérvényi uton kebeleztetett be zálogjogot, alperes a zálogjoga szer-