Gottl Ágost (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk V-X. kötetéhez. (Budapest, 1906)
100 197., 198. §§. A tényállás megállapításn a felülvizsgálati eljárásban. A haszonbérleti szerződési viszonyban álló felek között a haszonbér fizetésének módozatai iránt fennálló gyakorlat, mint szokás, ténymegállapításra irányulván, a felperes azt, a mennyiben a haszonbérkövetelés iránt indított keresete ténybeli alapjaként fel nem hozta s mint tényt a felebbezési bíróságnál megállapíttatni nem kérte, a felülvizsgálati eljárásban nem érvényesítheti. V. 933. 16. A mennyiben a felebbezési bíróság, ítéletének indokai szerint, valamely ténynek valóságát a peres feleknek ide vonatkozóan megegyező előadása alapján állapította meg, a felebbezési bíróság ítéletének ez a ténymegállapítása a peres felek egyike által azon az alapon, hogy arra nézve a perben kifejezett nyilatkozatot nem tett, mert azt lényegtelennek tartotta, meg nem támadható. Y. 965. 87. A bizonyításra kötelezett félnek esküre bocsátása miatt a felebbezési bíróság ítéleti tényállását az ellenfél meg nem támadhatja, ha sem a tárgyalási jegyzőkönyv, sem ennek mellékletei által nincs tanúsítva, hogy annak esküre bocsátása előtt saját magának eskü alatt leendő kihallgatását kérte volna. V. 1024. 208. Az első és a felebbezési bíróság előtt nem érvényesített tények a felülvizsgálati eljárásban csak akkor vehetők figyelembe, ha valamely eljárási szabály nem alkalmazása vagy nem helyes alkalmazása forog kérdésben V. 1081. 321. A felülvizsgálati kérelemben valamely tüzetes panasz előterjesztése nélkül az iránt felhozottak, hogy a felülvizsgálati kérelemmel élő fél mit és miként bizonyított, és hogy ő szerinte mi a valódi tényállás, a felülvizsgálati eljárásban tekintetbe nem vehető. V. 1097. 352. A felülvizsgálati kérelemben felhozott az a panasz, «hogy a felebbezési bíróság Ítéleti indokolásában a tanuk vallomását tévesen idézi, mivel a tanuk nem azokat a szavakat vallották, a melyeket az ítélet indoka a tanuk részéről vallottaknak mond, s a bíróság ekként téves idézéssel állapított meg tényt», lényegileg a tényállásnak a tanuk vallomása alapján történt helytelen megállapítására irányul. V. 1114. 382. A fél felülvizsgálati kérelméhez eredeti kiadványban csatolt