Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

30 L. H. mint nevelőnő az alperesnél ennek leánya mellett volt alkalmazva, és mint ilyen teljes ellátás végett állandóan alperes lakásában tartózkodott, vagy 1902. május évi vagy június havában, mikor alperes neje és leánya egy eljegyzés végett Budapestre elutaztak és a lakásban L. H. az alperessel együtt maradt, alperes éjjel a L. H. lakta szobába, hol L. H. már aludt, behatolt, és ez által ennek keletkezett védtelen és önkívületlen állapotát felhasználva, vele nemileg közösült, L. H. pedig az 1903. évi február hó 12-ik napján házasságon kívül és így törvénytelen fiúgyermeket szült. E tényállás mellett nem ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a mely szerint alperest az illető gyermek tartására és a szüléssel okozott vagyoni hátrány viselésére kötelezte ; mert a törvénytelen gyermek eltartásáról első sorban annak apja köteles gondoskodni, a törvénytelen gyermek apjának pedig az vélelmezendő, ki a gyermeknek anyjával a születéstől visszafelé számított 6 hónapnál nem rövidebb és 10 hónapnál nem hosszabb idő alatt nemileg közösült; ámde ebbe az időbe az 1902. évi május és június hava egyaránt beleesik, és így a felebbezési bíróság arra a nem döntő körülményre, hogy alperes neje Budapestre 1902. évi június havában volt elutazva, a bizonyítás felvételét jogszabály megsértése nélkül mellőzhette; és mert az anya törvénytelen gyermekének apjától csábítás vagy büntetendő cselekmény esetében a szüléssel okozott vagyoni hátrány megtérítését is követelheti; már pedig a fenn idézett tényállás a büntetendő cselekmény tényálladékát nyilván magában foglalja. A törvénytelen gyermek apjának tartási kötelezettsége törvény vagy állandóan követett birói gyakorlat által évek szerint meghatározott időhöz kötve nincs, hanem a gyermek keresetképességéig tart; minthogy pedig a felebbezési bíróság azt a tényt állapította meg, hogy az illető gyermek keresetképességét csak életének 16-ik éve betöltésével éri el, alperest a tartásdíjnak eddig az ideig fizetésére helyesen kötelezte. Alperes lényegileg vesztes lett és alperes felebbezése sikerre nem vezetett, a felebbezési bíróság tehát a S. E. 109. és 168. §§-nak megfelelően járt el akként, hogy alperest az elsőbirósági és felebbezési eljárás költségében marasztalta; már pedig ezek közé tar-