Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

10 nincs és fel sem hozatott, hogy jogszabálysértéssel lenne megállapítva, a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Tekintettel pedig arra, hogy az A. a. szerződés tartalma szerint alperesek a felperes részéről nekik 1903. márczius hó első napjától 1906. szeptember hó 30-ik napjáig, — tehát időleges használatra, illetve haszonvételre — átengedett dolgokért készpénzben megállapított szolgáltatás teljesítésére kötelezték magukat, és hogy ily irányú kötelezettségük fennáll, azt a felülvizsgálati kérelemben maguk hangoztatják, a minek folytán a peresfelek között létrejött szerződési jogilag bérlet és haszonbérleti szerződésnek lehet és kell minősíteni, minthogy a szerződés 10. pontjában kiköttetett, hogy azon esetre, ha a haszonbérlők szerződési kötelezettségeiket teljesíteni elmulasztanák, jogában áll bérbeadónak a bérletet a haszonbéri időszak eltelte előtt bármikor megszüntetni, s nem vitás, hogy alperesek ellenében mind az 1903. márczius hó l-jén, mind az 1903. szeptember hó l-jén esedékessé vált bérrészletek birói úton érvényesíttettek, és a haszonbér fizetésének elmulasztása akkor is maga után vonhatja a haszonbérleti szerződés megszüntetését, ha ezt a szerződésben a felek ki nem kötötték, s minthogy e jogszabálynak alkalmazását még kevésbbé lehet mellőzni olyan esetben, midőn a szerződésnek a bérfizetés elmulasztása okából eendő megszüntethetését szerződő felek magában a szerződésben megállapították, helyesnek tekintendő a íelebbezési bíróság döntése, melylyel a bérfizetés elmulasztásának magában a szerződésben meghatározott következményeit alkalmazta s a haszonbérleti szerződést megszüntette. Panaszolták továbbá alperesek, hogy jogszabálysértéssel köteleztettek az ingatlanoknak felperes birtokába bocsátására, a menynyiben a termények betakarítása előtt közvetlenül, a haszonbérletből való kimozdítást eszközölhetőnek nem tartják. Ez a panasz sem bir alappal. Nem áll fenn ugyanis olyan általános jogszabály, mely a haszonbérleti viszony megszüntetése esetén biztosítaná a haszonbérlőnek azt a jogot, hogy a haszonbérlemény birtoklásában addig benmaradhasson, míg terményeit betakarítja, hanem a haszonbérlőnek csak az a joga marad fenn a haszonbérleti szerződésnek megszüntetése esetén, hogy a haszonbérbeadótól megtérítést követelhessen azokért a terményekért, melyeket annak átengedni köteles; az a körülmény tehát, hogy alperesek terményeiket be nem taka-