Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

107 1903 június 27-én történt megindítását megelőzőleg, és pedig 1902 október 17-én 1902. Sp. I. 1365. sz. a. K. Miklós ellen keresetet indított és az a per az alperes elleni kereset megindítása napján, de sőt a pergátló kifogásnak az elsőbiróságnál 1903 július 27-én történt előterjesztése napján is még folyamatban volt, a mennyiben a perszüntető végzés csak 1903 augusztus 12-én hozatott meg; mert a S. E. 27. §. 3. pontja alapján emelhető pergátló kifogás feltételezi azt, hogy a korábban kézbesített vagy előadott kereset ugyanazok közt a peres felek közt indíttatott meg, holott a fenforgó esetben felperes a korábban indított pert K. Miklós ellen tette folyamatba; de különben is a felhozott pergátló körülmény már az elsőbiróság előtti eljárás folyama alatt az említett pernek a felperes perletételi nyilatkozata alapján való birói megszüntetése által elenyészett. Alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a mikor a K. Miklós ellen folyamatba tett tartási pernek a felperes perletételi nyilatkozata alapján való birói megszüntetését joghatályosnak tekintette, és alperes pergátló ki fogásinak a S. E. 27. §. 3. pontja alapján helyet nem adott, holott alperes érvelése szerint a törvénytelen gyermek anyja részéről gyermektartás iránt a nemző ellen indított perben a gyermek tekintendő peres félnek, a kit az anya csak gyámi minőségben képvisel, a gyám pedig az 1877: XX. t.-cz. 113. §-a 1. pontja szerint a gyámhatóság jóváhagyását levén köteles kikérni a kiskorú növelésére és nevelési költségeire nézve, ily gyámhatósági jóváhagyás nélkül a felperesnek perletételi nyilatkozata, és az annak következtében hozott perszüntető birói határozat joghatálylyal nem bír; mert az a körülmény, hogy felperes K. Miklós ellen korábban tartásdíj iránt pert tett folyamatba, és az a kérdés, hogy ezt a pert letette-e, és hogy e perletétel joghatályos volt-e, az alperes ellen folyamatba tett mostani per sorsára mi befolyással sincs, és egyébként is a törvénytelen gyermek anyja részéről a nemző ellen gyermektartás iránt indított perben nem a gyermek, hanem az anya a peres fél, a ki a tartásdíjai a. maga részére követeli, s a ki arról érvényesen le is mondhat, s a perletételi nyilatkozat érvényéhez gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges, és az 1877 : XX. t -cz. 113. §-a ez esetre nem alkalmazható. Alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság jogszabály sértésével adott helyet a keresetnek akkor, a mikor